Az euróövezet 2026 második negyedévében vártnál jobban teljesített, de a felszín alatt egyre inkább észrevehető a széttartás a tagállamok között.
Az euróövezet gazdaságáról azt jósolták, hogy 2026 második negyedévében veszít a lendületéből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ehhez képest a teljesítmény a vártnál kedvezőbb lett.
Az Eurostat előzetes becslése szerint a GDP negyedéves összevetésben 0,4 százalékkal bővült, az első negyedév stagnálása után, és felülmúlva a közgazdászok 0,2 százalékos növekedésre vonatkozó várakozását.
Az egész Európai Unióban a növekedés 0,1 százalékról 0,5 százalékra gyorsult. Az éves növekedési ütem is erősödött: az euróövezetben 1,0, az EU egészében 1,2 százalékra.
Első ránézésre a számok azt jelzik, hogy a blokk a vártnál ellenállóbbnak bizonyul a magasabb energiaárak és a tartós geopolitikai bizonytalanság ellenére.
A fő szám azonban egy ennél jóval érdekesebb történetet takar.
A növekedés egyre egyenetlenebbé válik.
Írország, Litvánia és Svédország áll az európai növekedés élén
„Az euróövezet gazdasága a második negyedévben jócskán felülmúlta a piaci konszenzust, és még a mi, konszenzus feletti előrejelzésünknél is erősebbnek bizonyult, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború energiaár-sokkot okozott” – kommentálta Claus Vistesen, a Pantheon Macroeconomics vezető euróövezeti közgazdásza.
Azok közül az országok közül, amelyek már közzétették a második negyedéves adataikat, Írország messze a legerősebb negyedéves bővülést érte el: a GDP 3,9 százalékkal ugrott meg.
A Pantheon Macroeconomics számításai szerint önmagában az ír gazdaság fordulata 0,1 százalékponttal járult hozzá az euróövezeti növekedési adat javulásához.
Utána Litvánia következett, ahol a gazdaság 1,7 százalékkal nőtt, majd Svédország 1,4 százalékos bővüléssel.
Dél-Európa is ellenállónak bizonyult. Portugáliában a negyedéves növekedés 0,8 százalék volt, miközben Spanyolország továbbra is felülmúlta az euróövezet legnagyobb gazdaságait 0,7 százalékos bővüléssel.
A rangsor másik végén Belgium és Ausztria stagnált, a negyedévben gyakorlatilag nem volt növekedés.
Németország, Franciaország és Olaszország gazdasága is nőtt, de a korábbinál lassabb ütemben.
Európa legnagyobb gazdasága lassabb ütemben bővül
A német gazdaság 0,2 százalékkal nőtt, ami az első negyedévi 0,4 százalékhoz képest lassulás, de még így is felülmúlta a piac 0,1 százalékos növekedésre vonatkozó várakozását.
Claus Vistesen szerint az adatok „az év első felére vonatkozóan egy ellenálló gazdaság képét” rajzolják ki, amit a korábbi negyedévek felfelé módosított számai is erősítenek.
A növekedés szerkezete legalább ennyire beszédes volt. „A második negyedévi GDP-növekedés fő motorja a nettó export volt, miközben a fogyasztás lassult, a beruházások pedig visszaestek” – mondta Vistesen, arra utalva, hogy Németország egyre inkább a külső keresletre, és nem a belföldi költekezésre támaszkodik gazdasága növekedésének fenntartásához.
Franciaország szintén visszatért a növekedési pályára: a GDP 0,2 százalékkal emelkedett, miután az előző negyedévben csökkent.
A részletek azonban kevésbé voltak meggyőzőek.
Vistesen szerint „a GDP-növekedés fordulata biztató, de a részletek már kevésbé azok, különösen a beruházások esetében”, rámutatva arra, hogy a tőkeberuházások gyengék, jóllehet a fogyasztói kereslet már élénkül.
Ha van egy nagy gazdaság, amely továbbra is rácáfol a várakozásokra, az Spanyolország.
A GDP növekedési üteme 0,7 százalékra gyorsult, meghosszabbítva azt a sorozatot, amely során az ország következetesen felülmúlta euróövezeti társait.
„Úgy tűnik, a spanyol gazdaság eddig megúszta az energiapiaci sokkot” – mondta Ankita Amajuri, a Pantheon Macroeconomics Európáért felelős közgazdásza.
Az élénk lakossági költekezés, a stabil exportteljesítmény, a fiskális támogatás és az ország bővülő megújulóenergia-kapacitása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztókat kevésbé sújtsák a növekvő energiaárak.
Olaszország gazdasága is 0,2 százalékkal bővült, ami az előző 0,3 százalékhoz képest lassulás, ugyanakkor felülmúlta a 0,1 százalékos növekedésre vonatkozó várakozásokat.
Amajuri ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „az olasz gazdaság sérülékenyebb a közelmúltbeli energiaár-ugrással szemben, mint a spanyol”, ami az euróövezet egyik leginkább kitett gazdaságává teszi, ha az energiaárak az év második felében is magasak maradnak.
Erősebb euróövezet, de az infláció ismét éledezik
Összességében a friss adatok azt jelzik, hogy az euróövezet a vártnál stabilabb helyzetben lépett be a nyári időszakba.
Ugyanakkor egy különböző sebességgel növekvő blokk képét is kirajzolják. Írország érte el a legerősebb negyedéves növekedést, Spanyolország továbbra is a legjobban teljesítő nagy gazdaság, miközben Németország, Franciaország és Olaszország jóval visszafogottabb ütemben bővül.
Éppen akkor, amikor a növekedés láthatóan újra lendületet vesz, egy másik kihívás ismét felszínre kezd kerülni.
A júliusi inflációs adatok első jelzései arra utalnak, hogy Európa egyes részein ismét erősödnek az áremelkedési nyomások.
A Pantheon Macroeconomics becslése szerint a német teljes infláció júliusban mintegy 2,7 százalékra emelkedett a júniusi 2,3 százalékról, miután a tartományi adatok erősebb áremelkedést jeleztek Bajorországban, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Szászországban és Hessenben.
Spanyolországban is magasabb inflációról számoltak be. Az előzetes adatok szerint a fogyasztói árak júliusban éves összevetésben 3,5 százalékkal emelkedtek, a júniusi 3,2 százalék után, ami 2024 májusa óta a legmagasabb érték. Az energiaárakat és a feldolgozatlan élelmiszereket nem tartalmazó, úgynevezett maginfláció 3,0 százalékra kúszott fel.
A figyelem most a csütörtökön érkező euróövezeti inflációs adatokra irányul, a közgazdászok pedig arra számítanak, hogy az éves infláció júliusban 2,9 százalékra emelkedik a júniusi 2,8 százalékról.
Ha ezek a tendenciák tartósnak bizonyulnak, az Európai Központi Bank nyitva hagyhatja az ajtót egy újabb kamatemelés előtt a nyár után.