Kína gazdasága a második negyedévben 4,3%-kal nőtt, 2022 vége óta a leglassabb ütemben, főként a gyenge belföldi kereslet és az ingatlanválság miatt.
A kínai gazdaság növekedése az április–júniusi negyedévben éves összevetésben 4,3 százalékra lassult – közölte szerdán a kormány. Ez több mint három éve a leggyengébb ütem.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hivatalos adatok elmaradtak az előrejelzésektől, és jóval a január–márciusi időszak erőteljes, 5 százalékos növekedési üteme alatt maradtak, annak ellenére, hogy megugrott az export, részben a mesterséges intelligencia fellendülésének és a kínai elektromos járművek iránti robusztus világszintű keresletnek köszönhetően.
„Ez volt a leglassabb növekedés bármely negyedévben a lezárások által érintett 2022-es negyedik negyedév óta” – írta jegyzetében Lynn Song, az ING Bank Nagy-Kína térségének vezető közgazdásza.
Kína nagyrészt kivédte az Iránban zajló háború szélesebb gazdasági hatásait, még ha az elszálló energiaárak világszerte felfelé is hajtották az inflációt. Az export az év első felében 17,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, júniusban pedig 27 százalékkal – derül ki a vámadatokból.
A szélesebb gazdasági lassulás ellenére akadtak jelei a fogyasztói költekezés ellenálló-képességének. A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom júniusban 1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel májusi visszaeséséből is visszapattant, és felülmúlta a várakozásokat. A kommunikációs eszközök és a kozmetikumok eladásai különösen erősek voltak, miközben az autók és más nagy értékű tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet gyenge maradt.
Az ipari termelés szintén felülmúlta a várakozásokat: júniusban 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és májushoz képest is gyorsult, elsősorban a feldolgozóipari kibocsátás erősödésének köszönhetően.
Miért lassul a kínai gazdaság?
Egyes közgazdászok szerint a kínai gazdaság egyre inkább kiegyensúlyozatlanná válik, mivel jelentős állami támogatások és magánbefektetések áramlanak a csúcstechnológiai területekre, például a mesterséges intelligenciába, a számítógépcsipekbe és a robotikába, miközben más ágazatok – a kisebb hozzáadott értékű gyártás és a munkahelyteremtő szolgáltatások – stagnálnak.
A villanyautók, a számítógépcsipek és más elektronikai berendezések exportja meredeken emelkedett, amit bőkezű állami támogatások segítettek, miután a kínai vezetés a fejlett technológiák fejlesztését tette az egyik legfőbb prioritássá.
Fenntarthatja-e az export a növekedést?
Kína tavaly rekordnak számító, 1200 milliárd dolláros (1,05 billió eurós) globális kereskedelmi többletet ért el, ami miatt más országok döntéshozói sorra kifogásolni kezdték kereskedelmi mérlegük hiányát a világ második legnagyobb gazdaságával szemben. Sokan a bőkezű állami támogatásokat okolják, amelyek szerintük a feldolgozóipari termékek túltermeléséhez vezetnek, a felesleg pedig exportra kerül.
Mint sok más országban, a mesterséges intelligencia és a robotika térnyerése Kínában is aggodalmakat kelt amiatt, hogy a vállalatok képesek lesznek-e elegendő munkahelyet teremteni a hosszabb távú növekedés fenntartásához.
Mivel Kína továbbra is erősen támaszkodik az exportra az összesített növekedés fenntartásához, „Kína növekedési modellje egyre inkább kiegyensúlyozatlanná vált” – mondta Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdaságtani és kereskedelempolitikai professzora. Hozzátette: a belföldi kereslet érdemi növelése nehéz lesz, mivel a bizalom továbbra is gyenge.
Mao Sengjung, a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal helyettes vezetője újságíróknak elmondta, hogy az egyre instabilabb és bizonytalanabb globális helyzetben a kínálat erőssége és a gyenge kereslet közötti egyensúlytalanság „továbbra is éles” belföldön.
Hozzátette: miközben Kína a csúcstechnológiai gyártásra összpontosít, és „magasabb minőségű gazdasági növekedést” törekszik elérni, azon fog dolgozni, hogy erős belföldi piacot építsen ki, és támogatást nyújtson a foglalkoztatás stabilan tartásához.
A kínai gazdaság „jelentős átmeneti időszakon” megy keresztül – mondta Wei Li, a BNP Paribas Securities (China) több eszközosztályra kiterjedő befektetéseket kezelő részlegének vezetője.
A teljes 2026-os évre a kínai vezetés 4,5–5 százalék közötti növekedési célt tűzött ki, ami lassabb a tavalyi 5 százaléknál. Az év első felének összesített gazdasági növekedése 4,7 százalék volt a szerdán közzétett adatok szerint.
A Nemzetközi Valutaalap nemrég 0,2 százalékponttal, 4,6 százalékra emelte Kína éves növekedési előrejelzését. 2027-re már csak 4,1 százalékos bővülést vár a kínai gazdaságtól.