Az éllovas Montenegróba, Albániába és Észak-Macedóniába irányítja az EU a Nyugat-Balkán reformtámogatásait, mivel több ország nem tudja tartani a határidőket.
Az Európai Bizottság az éllovas országok javára készül újraosztani azokat a rendelkezésre álló forrásokat, amelyeket arra hoztak létre, hogy pénzügyi ösztönzőkkel segítsék a nyugat-balkáni országokat az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában - közölte két uniós tisztviselő az Euronews-zal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszközt 2024-ben hozták létre, hogy szigorú feltételekhez kötött pénzügyi támogatást nyújtson a térség tagjelölt országainak, elsősorban a blokkhoz való csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásához.
Az eszköz a 2024–2027-es időszakra terjed ki, célja pedig az, hogy a következő évtizedben megduplázza a nyugat-balkáni gazdaságok méretét.
Azonban a Bizottság saját adatai szerint eddig mindössze 673 millió eurót folyósítottak a rendelkezésre álló 6 milliárd euróból. Ennek szinte teljes egésze a hat tagjelölt ország közül csupán háromhoz jutott el.
Montenegrót, Albániát és Észak-Macedóniát tartják a csatlakozási folyamat legelőrébb járó országainak, ami nagyrészt saját reformprogramjaiknak köszönhető. Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia ezzel szemben lemaradásban van.
A mechanizmus előírja, hogy a reformokat a megállapodott határidőn belül kell végrehajtani; ha ez elmarad, a Bizottság visszatarthatja az adott feltételhez kapcsolódó források egy részét vagy egészét.
A kedvezményezetteknek egy évük van a feltételek teljesítésére, mielőtt a forrásokat átcsoportosítanák, az első év kivételével, amikor a határidő két évre hosszabbodik. Ez azt jelenti, hogy június vége volt az első ilyen határidő.
A Bizottság szóvivője az Euronews-nak azt mondta: „Amint a rendelet is kiemeli, ha egyes reformlépések nem teljesülnek, és lejár a türelmi idő, a hozzájuk kapcsolódó forrásokat más kedvezményezettek között lehet újraosztani.”
A szóvivő hozzátette: „A 2026. június 30-ig esedékes lépések tekintetében a Bizottság most átfogó és objektív értékelést készít valamennyi kedvezményezett esetében.”
Más szóval a Bizottság a fel nem használt összegeket azoknak az országoknak osztja újra, amelyek megítélése szerint a legnagyobb előrelépést tették a reformok terén, az úgynevezett frontfutóknak.
A legnagyobb vesztese mindennek várhatóan Bosznia-Hercegovina lesz, amely eddig egyáltalán nem kapott forrást az eszközből, mivel egyetlen szükséges reformot sem hajtott végre, nagyrészt összetett intézményi berendezkedése miatt. Hátrányba kerülhet Koszovó és Szerbia is.
Ezt a helyzetet már áprilisban is megerősítették, amikor a bővítésért felelős biztos, Marta Kos levelet intézett valamennyi nyugat-balkáni országhoz, felszólítva őket, hogy gyorsítsák fel a reformokat, különben elveszíthetik az eszköz keretében felkínált forrásokat.
Hivatalos uniós források hangsúlyozzák, hogy az eszköz ösztönző jellegű finanszírozást nyújt: a Bizottság nem vesz el pénzt, szerintük az országok eleve csak akkor jogosultak a forrásokra, ha végrehajtják az érintett reformokat.
Egy uniós tisztviselő, aki névtelenséget kért, így fogalmazott: „Olyan ez, mint az órabér. Csak azért a munkáért kap fizetést, amelyet ténylegesen elvégez.”
Várhatóan még ebben a hónapban részletesebb tájékoztatást ad a Bizottság a tagállamoknak, többek között arról, mekkora összeget csoportosítanak át.
A Bizottság szóvivője úgy fogalmazott: „A reformoknak továbbra is elsőbbséget kell élvezniük a kedvezményezetteknél, hogy a lehető legtöbbet tudják kihozni abból, amit a Növekedési Terv kínál.”