Asztanában tanácskoznak az EAEU vezetői: mesterséges intelligencia integrációja, közös digitális piacok, kereskedelmi folyosók, a blokk 12. éve, a forgalom a 2025-ös rekord fölé nőhet
A digitális átállás és a mesterséges intelligencia révén mélyítenék gazdasági integrációjukat az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) országai, amelyek vezetői kétnapos csúcstalálkozóra gyűltek össze Asztanában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A magas szintű egyeztetéseken a tagállamok egy egységes digitális környezet kialakítását vitatták meg, amely zökkenőmentes piacot teremtene a több mint 20 millió négyzetkilométeres közös gazdasági térségben.
A delegációk a kereskedelemre, közös projektekre, valamint az együttműködést erősítő és a tömb széttagoltságát csökkenteni hivatott közös digitális eszközök és mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére összpontosítottak.
Tavaly az unión belüli kereskedelem több mint a duplájára nőtt, a harmadik országokkal folytatott forgalom pedig 72 százalékkal emelkedett. Az elszámolások mintegy 90 százalékát már nemzeti valutákban bonyolítják, miközben az EAEU-államok egy egységes tranzitrendszer bevezetését is fontolgatják.
A digitalizáció által húzott folyamatok nyomán Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerint az EAEU-tagok közötti kereskedelmi forgalom idén mintegy 6 százalékkal nőhet, és meghaladhatja a 85 milliárd eurót a tavalyi 80 milliárd után.
Hozzátette, hogy az EAEU-országok GDP-növekedését 2026–2027-re nagyjából 2,5 százalékra becsülik.
A fennállásának tizenkettedik évében járó EAEU egységes integrált piacot és szabadkereskedelmi övezetet alkot öt tagja – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország – számára.
A tömb már több országgal – köztük Szerbiával, Vietnámmal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Mongóliával és Indonéziával – is rendelkezik megállapodásokkal. Kína a blokk legfontosabb partnere, a külső kereskedelem mintegy egyharmada hozzá kötődik.
Integráció mesterséges intelligencia révén
Tokajev elmondta, hogy Kazahsztán az EAEU soros elnökeként a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását javasolta a blokk úgynevezett négy szabadságának megvalósításához, a tagállamok versenyképességének erősítése érdekében.
A tagállamok közös elveket is javasoltak a mesterséges intelligencia felelős használatára, valamint közös számítási kapacitások és közösen fejlesztett modellek kialakítására.
Oroszország eközben egy jövő évi, magas szintű mesterségesintelligencia-fórumot kezdeményezett a hazai MI-modellekkel kapcsolatos együttműködés elmélyítésére, valamint informatikai és energia-infrastruktúrájának összekapcsolására – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A gyakorlatban már EAEU-szintű pilotprojektek is futnak.
Kazahsztánban állami szervek és startupok egyaránt több mesterséges intelligencia által működtetett digitális asszisztenst fejlesztettek, hogy a lakosok könnyebben eligazodjanak a jogi és szabályozási környezetben.
Dmitrij Mun, a mesterséges intelligenciáért és digitális fejlesztésért felelős helyettes miniszter szerint ezek a jogi témájú MI-asszisztensek a jogszabályok egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére és a szabályozási rendszernek a polgárok és vállalkozások számára való hozzáférhetőbbé tételére szolgálnak.
Ezek közül néhány eszközt jelenleg a tagállamok közötti folyamatok egyszerűsítésére is tesztelnek.
Kereskedelmi folyosók és logisztikai modernizáció
A Kínából Európába tartó áruk mintegy 85 százaléka a Középső Folyosón halad át a hivatalos adatok szerint.
A transzkaszpi nemzetközi közlekedési útvonal mentén futó TDN és a digitális közlekedési folyosó mellett egyre szélesebb körben vetik be a mesterséges intelligenciát is. Ezek együttesen várakozások szerint a következő két évben nagyjából 30 százalékkal növelhetik a nem nyersanyagjellegű exportot.
Arman Sakkalijev, Kazahsztán kereskedelmi és integrációs minisztere szerint az ország célja, hogy a Középső Folyosót és az Észak–Dél folyosót is magában foglaló fő szállítási útvonalakra támaszkodva teljesen integrált logisztikai ökoszisztémát hozzon létre.
A cél – mondta –, hogy Kazahsztán kulcsfontosságú regionális csomóponttá váljon, ahol a szállítási útvonalak találkoznak, és ahol koncentrálódnak a nagy exportáramlások.
Az elképzelés szerint 2030-ra teljes értékű rendszer épülne ki, amelyben a szállított árumennyiség eléri a mintegy 10 millió tonnát. A munka már folyik, többek között a vasúthálózat modernizálásával és új infrastrukturális beruházásokkal.
Putyin-látogatás és kétoldalú megállapodások
A csúcs Putyin kazahsztáni állami látogatását követte, amelynek során a két ország hét kulcsfontosságú együttműködési területről állapodott meg, és szélesebb megállapodáscsomagot is aláírtak az energia, a közlekedés, a pénzügyek, az oktatás és az ipari fejlesztés területén.
Oroszország továbbra is Kazahsztán legnagyobb befektetője, eddig csaknem 25 milliárd eurót fektetett be, és ezt az összeget a jövőben tovább akarja növelni. Emellett Oroszország építi Kazahsztán első atomerőművét is, mintegy 14 milliárd eurós értékben.
Putyin szerint az erőmű Kazahsztán villamosenergia-fogyasztásának mintegy 20 százalékát fedezi majd, és a hasonló projektek finanszírozási feltételei összhangban vannak a nemzetközi gyakorlattal.
Rámutatott, hogy a projekt az orosz ipari kapacitásokat is leköti berendezés-megrendelésekkel és hosszú távú karbantartási szerződésekkel, miközben erősíti a két ország együttműködését az urán- és nukleáris technológia területén.
A kazah fél szerint a beruházás egyszerre szolgálja az ország energiabiztonságát, és jelenti a továbblépést a nyersanyag-exporttól a nagy hozzáadott értékű technológiai együttműködés felé.