Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas arra figyelmezteett, hogy Oroszország további szabotázsakciókat tervez Európa-szerte.
Az EU egy új mechanizmus kidolgozásán dolgozik, amely összehangolja válaszát az orosz szabotázsakciókra és más hibrid támadásokra, miközben európai tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva újabb műveleteket tervez kontinens-szerte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hétfőn Brüsszelben ülésező európai külügyminiszterek feladata, hogy kidolgozzák a blokk úgynevezett „vészhelyzeti biztonsági protokollját”, amelynek célja, hogy hibrid fenyegetés azonosítása esetén segítse a tagállamokat válaszaik gyors összehangolásában.
„Ébernek kell lennünk, mert a hírszerzési információkból látjuk, hogy Oroszország újabb szabotázsakciókat tervez” – hangsúlyozta a tárgyalásokra érkező Kaja Kallas. mint mondta, az ilyen támadások európai demokráciánkat veszik célba: a közösségek megosztására törekednek, és azzal próbálják megfélemlíteni őket, hogy vonják meg támogatásukat Ukrajnától.
„Ezt szem előtt kell tartanunk, amikor szembeszállunk ezekkel a fenyegetésekkel” – tette hozzá.
A Kallas és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kezdeményezett mechanizmus az EU hibrid hadviselésre adott válaszának központi elemévé válna.
Von der Leyen a szeptember közepén Strasbourgban elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédében vázolta fel a tervet; a mechanizmus egy új biztonsági architektúra részét képezné, és egy tagállam aktiválhatná, amint hibrid fenyegetést azonosít.
Ezt követően az uniós országok összeülnének, hogy összehangolják válaszlépéseiket.
Kallas közölte, hogy a mechanizmus azokra az incidensekre terjedne ki, amelyek „a fegyveres agresszió küszöbe alatt” maradnak, de ennek ellenére reagálást igényelnek.
Azt, hogy az idő sürget, az elmúlt napok több történése is aláhúzta, köztük az, hogy pénteken egy orosz repülőgép megsértette Finnország légterét a Finn-öböl felett, aminek nyomán a finn és a svéd hatóságok riasztották vadászgépeiket.
Antti Häkkänen finn védelmi miniszter a hétfői ülésre érkezve azt mondta, Európának és a NATO-nak „nagyobb lépéseket” kell tennie, és „szorosabb koordinációt” kell kialakítania az ilyen tevékenységek ellensúlyozására.
A pénteki légsértésről kérdezve Häkkänen úgy fogalmazott, az esetnek ugródeszkaként kell szolgálnia ahhoz, hogy Európa tovább erősítse légvédelmét. „Pénzre van szükségünk” – mondta, majd hozzátette: „Közös beszerzésekre van szükségünk.”
Pål Jonson svéd védelmi miniszter szerint Oroszország hibrid támadásokkal igyekszik „megfélemlíteni” Ukrajna szövetségeseit, ám úgy véli, a stratégia kudarcot vall, mivel az EU továbbra is támogatja Kijevet és újabb korlátozásokat vezet be Moszkvával szemben.
„Üdvözlünk minden további lépést a »shadow fleet« elleni fellépésben, több szankciót, több vízumkorlátozást, és természetesen még több támogatást Ukrajna számára” – mondta.
Az incidens ugyanazon a napon történt, amikor a Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (DDIS) közölte, hogy a növekszik az orosz katonai akciók kockázata a NATO-országok ellen, ugyanakkor egy nyílt inváziót „rendkívül valószínűtlennek”, de nem kizártnak minősített.
A spanyol El Mundo napilap múlt héten arról is beszámolt, hogy Oroszország drónműveletre készülhet, amely Spanyolországot, Franciaországot és Olaszországot venné célba.
Észtország nemrég kinevezett védelmi minisztere, Martin Herem a védelmi ülésre érkezve úgy nyilatkozott, Tallinn számára továbbra is az Ukrajna melletti kitartó támogatás a prioritás, akár kétoldalú lépéseken keresztül, akár a régóta vitatott befagyasztott orosz vagyonokról folytatandó további tárgyalások révén.
„Mindez annak ellenére, hogy az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov emiatt megfenyegetett bennünket, és az orosz különleges erők szabotázsakciókat hajtanak végre” – mondta.
A miniszterek várhatóan az EU első Védelmi Felkészültségi Jelentését is megvitatják; a dokumentumot a Reuters olyan értékelésként írta le, amely arra figyelmeztet, hogy a blokk nem fegyverkezik újra elég gyorsan ahhoz, hogy 2030-ra készen álljon Oroszország elrettentésére és visszaverésére.
A különböző európai hírszerző ügynökségek 2030-at jelölték meg lehetséges időpontként, amikorra a Kreml felkészülhet arra, hogy fegyveres agressziót indítson a NATO-szövetségesek ellen.
A kockázat csökkentése érdekében – a Reuters szerint – az uniós tagállamoknak kezelniük kell a légi- és rakétavédelem, a szárazföldi harcképességek, a haditengerészeti erők, a lőszerkészletek és a drónok terén fennálló hiányosságokat.