Az amerikai elnök azt mondta, hogy Washington és Teherán között konstruktív tárgyalások zajlanak. Trump korábban beígért egy nagy, a háború lezárását célzó bejelentést, de ez elmaradt.
Donald Trump amerikai elnök washingtoni idő szerint vasárnap este közölte, hogy azt kérte a közel-keleti tárgyalóitól, hogy ne siessék el az Iránnal kötendő megállapodást – mindez annak fényében hangzik furcsán, hogy pár órával előtte azt mondta, hogy a megállapodás lényegében már megszületett, és hogy hamarosan nagy bejelentés várható. A nagy bejelentés elmaradt, helyette érkezett az újabb csúsztatás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy Washington részéről a háború lezárásának két fontos kritériuma van, az egyik a Hormuzi-szoros megnyitása, a másik pedig, hogy Irán lemond a magasan dúsított uránkészleteiről.
Trump arról is beszélt a hétvégén, hogy „építő jellegű” tárgyalások zajlanak, de „mindkét félnek időt kell hagynia magának, és jól kell végeznie a feladatát." Az amerikai elnök szerint a tárgyalások „rendezett és konstruktív módon” haladnak, az Iránnal való megbeszélések pedig „jóval professzionálisabbak és eredményesebbek”, mint korábban. Trump visszautasította néhány republikánus párttársa bírálatát, akik keményebb fellépést sürgetnek.
Körvonalazódó megállapodás: Irán lemondhat a dúsított uránkészletéről
Sajtóértesülések szerint az esetleges megállapodás értelmében Teherán beleegyezne, hogy lemond a nagy százalékban dúsított uránkészletéről: egy részét feltehetően visszahígítanák, a többit pedig egy harmadik országba szállítanák, egyes források szerint Oroszország erre már ajánlatot is tett. Egy amerikai tisztségviselő megerősítette: ha Irán nem mond le az uránkészletről, akkor szó sem lehet a Teherán elleni szankciók enyhítéséről.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Iránnak 440,9 kilogramm, legfeljebb 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránja van, ami nem áll távol a 85 százalék feletti, fegyverminőségű szinttől.
Irán nyilvánosan még nem közölte, hogy lemondana a dúsított uránról, márpedig ez Trump egyik kulcsfontosságú követelése. Maszúd Peszeskján iráni elnök az állami televíziónak azt mondta, készek biztosítani a világot arról, hogy nem akarnak nukleáris fegyvert építeni. Teherán korábban is azt hangoztatta, hogy nukleáris programja békés célokat követ, ezzel kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy egy atomerőmű működtetéséhez elég az uránt maximum 5 százalékosra dúsítani.
Szombaton Esmail Baghaei iráni külügyi szóvivő az állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a tárgyaláson a két fél álláspontja közelít, Irán azonban óvatos, miután az elmúlt egy évben kétszer is támadás érte a nukleáris tárgyalások idején.
Tizenkét hét telt el azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. A kezdeti offenzívák sorában életét vesztette a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah és még több tucat magas rangú tisztségviselő. Április 7. óta tűzszünet van érvényben, bár a felek időnként így is lőnek egymásra.
Az amerikai külügyminiszter szerint is jól haladnak a tárgyalások
"Az Egyesült Államoknak vagy sikerül jó megállapodást kötnie Iránnal vagy "más módon" lesz kénytelen Teheránnal bánni" – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn Újdelhiben, hangsúlyozva: Washington minden esélyt megad a diplomáciának, mielőtt egyéb alternatívákat tanulmányozna.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető újságíróknak elmondta, "meglehetősen komoly dolgok vannak terítéken" mind a Hormuzi-szoros újranyitása, mind az iráni nukleáris program ügyében, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti megbeszélések sikeresek lesznek. Rubio egyúttal megismételte Donald Trump amerikai elnök szavait, amelyek szerint Washingtont "nem sürgeti az idő", és kiemelte, hogy "az elnök nem fog aláírni rossz megállapodást."
Leszögezte továbbá azt is, hogy "bármilyen megállapodás szülessen, Izraelnek mindig joga lesz az önvédelemhez. Minden országnak joga van az önvédelemhez. Tehát ha a Hezbollah rakétákkal támadja, Izraelnek joga van választ adnia."
Rubio Indiában Narendra Modi indiai kormányfővel is egyeztetett, kedden pedig várhatóan találkozik az Egyesült Államok és India mellett Japánt és Ausztráliát magában foglaló "Quad-csoport" külügyminisztereivel.
Elszállt olajárak
A globális olaj- és gázkereskedelem szempontjából kritikus fontosságú Hormuzi-szoros megnyitása enyhítené az iráni háború okozta energiaválságot. A szoros iráni blokádja miatt meredeken emelkedtek az olaj- és a gázárak, szakértők pedig arra figyelmeztettek, hogy a hajóforgalomnak és az áraknak a szoros újbóli megnyitása után is hetekre, akár hónapokra lesz szükségük a normalizálódáshoz.
Washington több mint egy hónapja blokád alatt tartja az iráni kikötőket, Trump pedig közölte, hogy a blokád addig érvényben marad, amíg a békemegállapodást alá nem írják.