Guimarães, Európa Zöld Fővárosa átalakul, hogy megküzdjön a hőséggel és a klímaváltozással; a zöld folyosókba, folyókba fektetett pénz már hűti egyes városi zónákat.
Guimarães, az aktuális Európai Zöld Főváros, Lisszabon után a második portugál város, amelyet ezzel a címmel tüntettek ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az észak-portugál Minho régióban fekvő város maga mögé utasította a németországi Heilbronnt és az ausztriai Klagenfurtot, így 2026-ban Európai Zöld Fővárossá válik.
Az Európai Bizottság hét területen értékeli a pályázókat: levegőminőség, zajterhelés, víz, biodiverzitás és zöldterületek, hulladék és körforgásos gazdaság, a klímaváltozás mérséklése, valamint az ahhoz való alkalmazkodás.
A cím mögött több mint egy évtizednyi munka áll a zöldfolyosók kiépítésén, a vízfolyások rehabilitációján és a hulladékcsökkentésen.
A nemzet bölcsőjeként ismert város történelmi központja 2001 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Ebben az ősi, kőből épült belvárosban, ahol nyaranta már 40 Celsius-fokos hőség is előfordul, próbálják fenntartani az élhető körülményeket egy 241 négyzetkilométeres, mintegy 166 ezer lakost befogadó önkormányzatban.
A Zöld Főváros évéhez kapcsolódó kezdeményezéseket a Guimarães 26 Missziós Egység hangolja össze, amely a Táj Laboratóriumban működik. A laboratóriumot 2014-ben hozta létre a városi önkormányzat a Minho Egyetemmel és a Trás-os-Montes és Alto Douro Egyetemmel közösen.
Carlos Ribeiro, a Táj Laboratóriumának elnöke szerint a városok újratervezése ma már közegészségügyi kérdés.
„Egyre több, a hőhullámokhoz kapcsolódó betegség jelenik meg. Ezért át kell alakítanunk a városokat. Olyan városokat kell terveznünk, amelyekben jobb az életminőség. Ezek pedig olyan települések, ahol erős a kapcsolódás a zöldterületek között, de ami még fontosabb: olyan városok, ahol az emberek ténylegesen használják ezeket a zöldfelületeket, a parkokat” – magyarázza a szakember.
A város sugárirányú modellen alapuló zöldinfrastruktúra-stratégiát dolgoz ki: olyan folyosók hálózatát, amelyek a belvárosból kifelé futnak, és parkokat, vízfolyásokat, mezőgazdasági területeket és erdőket kötnek össze.
A megfogalmazott célok között szerepel a zöldfelületek növelése, a biodiverzitás előmozdítása és a városi hőszigetek mérséklése.
A víz kulcsszerepet játszik ebben. Az Ave és a Vizela folyót rekreációs célokra, de hűtésre is használják, partjaikon pedig alacsony környezeti terhelésű gyalogos útvonalakat alakítottak ki.
Mindez azért is fontos, mert nyáron Guimarãesben könnyen elérheti a hőmérséklet a 40 Celsius-fokot.
„Tisztában vagyunk vele, hogy zajlik a klímaváltozás, és cselekednünk kell. Ezért az elmúlt években a várost a klímaváltozás hatásaira készítjük fel, és igyekszünk javítani a kapcsolódásokat, hogy jobban kihasználjuk és fejlesszük a zöldterületeket, valamint csökkentsük a hőmérsékletet. Sikerült két fokkal mérsékelnünk a hőmérsékletet. Tudjuk tehát, hogy még több parkra, zöldövezetre van szükség, és ezeket a megoldásokat tovább kell fejlesztenünk” – hangsúlyozza Carlos Ribeiro a Táj Laboratóriumból.
A két fokos csökkenés nem hozzávetőleges becslés.
A Táj Laboratórium és a Minho Egyetem kutatói, texasi és kolumbiai egyetemekkel együttműködésben, egy évtizednyi műholdképet elemeztek, hogy mérjék a város zöld beavatkozásainak hatását.
A 2025 szeptemberében megjelent tanulmány szerint azokon a területeken, ahol zöldtetőket és városi kerteket alakítottak ki, a felszín hőmérséklete akár 2,49 Celsius-fokkal is csökkent.
A szerzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az eddig elért eredmények fenntartásához még erősebb környezetpolitikai intézkedésekre lesz szükség.