Emelkedő üzemanyag- és műtrágyaimport árak feszítik ázsiai, csendes-óceáni gazdaságokat, különösen kis szigetállamokat; ADB: kormányok gyorsítják energiaátállást, ellenállóképességet
A Csendes-óceáni térség gazdasági növekedése a 2025-re várt 4,2 százalékról 2026-ra 2,8 százalékra lassulhat, és a lefelé mutató kockázatok miatt akár 2,0 százalékig is visszaeshet az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az intézmény szerint a lefelé módosítás a romló világgazdasági körülményeket tükrözi, amelyekhez részben a közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaellátási zavarok vezetnek.
Masato Kanda, az ADB elnöke az Euronewsnak elmondta, hogy az intézmény már célzott támogatási programokat készít elő a nyomás alatt álló gazdaságok számára.
„Számos támogatási kérelmet kaptunk, és a segítséget gyorsan, az azonnali igényeken túlmutatóan szeretnénk eljuttatni” – mondta Kanda. „Készen állunk arra, hogy segítsük a csendes-óceáni országokat ellenálló képességük erősítésében az energiahordozók diverzifikálásán keresztül.”
Az ADB szerint a kis szigetgazdaságok továbbra is különösen kitettek a külső sokkoknak. Tonga például a GDP-je több mint 10 százalékát költi fosszilisenergia-importjára.
Energiaátmenet és hosszú távú beruházások
Az azonnali segítségnyújtás mellett az ADB bővíti az energiabiztonságot szolgáló és infrastrukturális beruházásait a térségben.
Kanda a megújulóenergia-projektek támogatását emelte ki, köztük a Salamon-szigeteken megvalósuló, 15 megawattos Tina River vízerőművet, amelynek 2028-as befejezése után várhatóan a szigetország villamosenergia-igényének mintegy 70 százalékát fedezi majd.
Szólt továbbá több országban az akkumulátoros és energiatároló rendszerek bővítéséről is, amelyek célja a hálózat stabilitásának javítása és az importált energiahordozóktól való függés csökkentése.
„Számos országban látjuk az energiatároló rendszerekbe irányuló beruházásokat, és ezek hosszabb távon segíthetnek abban, hogy a gazdaságok ellenállóbbá váljanak” – tette hozzá Kanda.
Élelmiszer- és inputárnyomás
Az energiapiacokon túl az ADB arra figyelmeztetett, hogy Ázsia fejlődő gazdaságai továbbra is ki vannak téve a műtrágyák drágulásának, ami tovább növeli az élelmiszer-ellátás biztonságára és a mezőgazdasági termelésre nehezedő nyomást.
A bank szerint a legtöbb részrégióban a fogyasztás több mint 60 százaléka importból származik, ami rendkívül sebezhetővé teszi őket a külső piacok ingadozásaival szemben.
A kitettség Dél-Ázsiában a legnagyobb, ahol a műtrágyaimport 34 százaléka a Közel-Keletről érkezik. Ezt követi Közép- és Nyugat-Ázsia 24 százalékkal, Délkelet-Ázsia 17 százalékkal és Kelet-Ázsia 13 százalékkal.
Az ADB szerint a legnagyobb kockázatokkal az alacsony jövedelmű, nagy mezőgazdasági ágazattal rendelkező országok szembesülnek, mivel egyszerre függnek az importra és érzékenyek az élelmiszer-termelést érő sokkokra.
Regionális együttműködés és szakpolitikai válasz
Az ADB közölte, hogy egyszerre alkalmaz válságkezelő és középtávú támogatási eszközöket, többek között kereskedelemfinanszírozást, költségvetési támogatást és reziliencia-programokat.
„Kereskedelem- és ellátásilánc-finanszírozási eszközeinket az azonnali, rövid távú igények kielégítésére használjuk” – mondta Kanda. „Emellett gyors költségvetési támogatást nyújtunk a sérülékeny társadalmi csoportok védelmére, és középtávú rezilienciaeszközöket vetünk be a gazdaságok stabilizálására.”
A hatások nem korlátozódnak a Csendes-óceáni térségre, hanem Ázsia és Közép-Ázsia gazdaságaira is kiterjednek.
Satsuki Katayama japán pénzügyminiszter az Euronewsnak azt mondta, hogy a hatások világszerte érezhetők, noha régiónként eltérő mértékben.
„Közép-Ázsia jelentős energiaexportőröket is magában foglal, így ott a hatás kisebb lehet, mint másutt. Ennek ellenére az egész világ érintett” – fogalmazott.
Katayama a szorosabb regionális együttműködés szükségességét is hangsúlyozta, beleértve az ellátási láncok diverzifikálását és az energiaátmenet felgyorsítását.
„Ezek a változások időigényesek, de általános az érzés, hogy ugyanabba az irányba tartunk” – mondta.
Az ADB szerint mivel az energia- és élelmiszerpiacokon továbbra is nagy a nyomás, a régió kilátásai attól függnek, mennyire hatékonyan tudnak az egyes gazdaságok alkalmazkodni a tartós ellátási zavarokhoz és külső sokkokhoz.