Háborús időkben élünk, mindenkinek megvannak a maga küzdelmei, de azt tesszük, amihez a legjobban értünk
Ahogy leszáll az este a Kijev, Ukrajna határában fekvő természetvédelmi parkra, gyerekek tömörülnek az önkéntesek köré, akik óvatosan felnyitják vászonzsákjaikat, és denevéreket engednek szabadon az alkonyatba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Több mint ezren szurkolnak és tapsolnak – családok, szolgálaton kívüli katonák és denevérrajongók, köztük néhányan gót öltözékben –, miközben az állatok egyenként a levegőbe csapva felszállnak.
Több száz denevért, amelyek közül sokat a keleti, háború sújtotta térségekből mentettek ki, szombat késő este (április 4-én) engedtek szabadon az Ukrajna-szerte, a tavasz érkezéséhez időzítve megrendezett események egyikén.
„Ez szervezetként is fontos számunkra, mert ezek az állatok a veszélyeztetett fajok vörös listáján szerepelnek” – mondja Anasztaszija Vovk, az Ukrán Denevér-rehabilitációs Központ önkéntese, amely a szabadon engedést szervezte. „Megőrzésük nagyon fontos.”
„Az élet megy tovább, a háború ellenére is”
Mind a 28 denevérfaj Ukrajnában védett állatnak minősül, mivel állományaik csökkennek.
Sok résztvevő számára a rendezvény felüdülést és egyben jó alkalmat jelentett egy családi kiruccanásra egy kemény tél után, amelyet fagypont alatti hőmérséklet, éjszakai orosz drón- és rakétatámadások, valamint bénító áramszünetek jellemeztek.
Szombat este gyerekek – közülük sokan denevérmintás pólóban és sapkában – figyelték, ahogy az önkéntesek csipesszel lisztkukacot adnak az állatoknak, mielőtt szabadon engedik őket. Néhányan kesztyűt is húzhattak, és maguk foghatták kézbe a denevéreket.
„Az élet a háború ellenére is megy tovább” – mondja Olekszij Beliajev, az 54 éves kijevi lakos, aki családjával érkezett. „A háború most a legfontosabb, de lennie kell mellette valami másnak is.”
Beliajev egy kis nyomdaüzemet vezet, szabadidejében pedig a hadsereghez kapcsolódó projektekben önkénteskedik.
Hogyan hat az ukrajnai háború a veszélyeztetett denevérekre
A háború nemcsak embereket, hanem állatokat is elűz otthonaikból. A lövedékektől romba dőlt épületek a denevérek búvóhelyeit is elpusztítják, a robbanások pedig halálra rémítik az apró emlősöket – mondják a szakértők.
„Télen a denevérek téli álmot alszanak, és ha megzavarják őket, elpusztulhatnak. Lassú a szaporodásuk, évente egy-két utódjuk születik, ezért az állományok nagyon lassan regenerálódnak” – magyarázza Alona Shulenko, aki a szombati szabadon engedést vezette.
„Ahogy eltűnnek a természetes telelőhelyek, a denevérek a városokba húzódnak, épületek repedéseibe és erkélyekre. Az ilyen helyek felújítása vagy lerombolása azonban egész kolóniákat pusztíthat el.”
Minden ukrajnai denevérfaj rovarevő és jogi védelem alatt áll, miközben az ország egy fontos kelet-európai vonulási útvonalon fekszik.
A jótékonysági szervezet szerint eddig összesen több mint 30 ezer denevért mentettek meg, köztük négyezret a legutóbbi télen.
„Mindannyian háború idején élünk, és mindenkinek megvannak a maga küzdelmei” – mondja Shulenko az AP hírügynökségnek. „Mi pedig tesszük, amihez a legjobban értünk… Ha abbahagynánk, amit csinálunk, denevérek ezrei pusztulnának el.”