A svéd védelmi miniszter szerint 2027-re már működőképes lesz a rendszer.
Svédország kormánya csütörtökön bejelentette, hogy 916 millió dollárt, azaz 796 millió eurót fektet be lég- és drónvédelmi képességekbe. A beruházás radar- és légvédelmi fegyverrendszerekre, valamint elektronikus hadviselési platformokra terjed ki. A pakk az ország védelmi képességeinek fejlesztésére félretett pénz több mint felét teszi ki.
Nyilatkozatában Pal Johnson svéd védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy "minden eddiginél fontosabb a légvédelmi képességekbe való beruházás", és hozzátette, hogy "álláspontját a NATO valamennyi országa támogatja." Johnson megjegyezte, hogy "Mark Rutte NATO-főtitkár korábban azt mondta, hogy a NATO-tagországokban a légvédelmi képességek több mint 400 százalékos növelésére lesz szükség."
A svéd kormány közölte, hogy olyan gyártókkal kötött megállapodást, mint a Saab és a BAE Systems Bofors, mely a brit BAE Systems fegyvergyártó svéd leányvállalata. A szállítások a tervek szerint 2027-ben kezdődnek, ami Jonson szerint "viszonylag gyors", főleg egy olyan időszakban, mikor az európai védelmi iparon hatalmas a nyomás, hogy kiszolgálja a folyamatosan növekvő keresletet.
Ezen a héten Donald Trump amerikai elnök csalódottságának adott hangot a NATO-val kapcsolatban, amikor "papírtigrisnek" nevezte a katonai szövetséget, Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak "újra kell vizsgálnia" a szövetséggel való kapcsolatát.
Az Egyesült Államok újfent azzal vádolta európai szövetségeseit, hogy "malacperselyként" használják az amerikai védelmi rendszereket, és hogy elutasítják a hazai képességek megerősítésének szükségességét. Jonson elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államok nem akar kilépni a szövetségből, de egyértelmű, hogy Európának nagyobb védelmi terhet kell vállalnia. "A nyilvánvaló válasz erre az, hogy a kontinensnek sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért azáltal, hogy az eddigiekhez képest többet invesztál a fegyveres erőibe" - mondta Jonson.