Az Európai Unióban folytatódik a biztonságosabb mobilitás irányába tett előrelépés, de lassú és vitathatatlanul elégtelen ütemben.
Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb adatok szerint 2024-ben körülbelül 19 940 ember vesztette életét az EU útjain.
Ez az előző évhez képest szerény, mintegy 2%-os csökkenést jelent. Bár a csökkenés fokozatos javulásra utal, azt is alátámasztja, hogy a fejlődés eddig lassú maradt.
Az európai döntéshozók ambiciózus hosszú távú célokat tűztek ki: 2030-ra felére kell csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, 2050-re pedig közelíteni kell a halálos áldozatok számának a nullához.
A jelenlegi tendenciák alapján azonban e célok eléréséhez még mindig gyorsulásra van szükség mind a szakpolitikában, mind a magatartásban.
Fennmaradó kockázatok az egyes úttípusok esetében
A vidéki utak továbbra is a hálózat legveszélyesebb szegmensei, amelyeken a legtöbb haláleset történik. 2024-ben a halálos kimenetelű balesetek több mint fele - mintegy 10 600 - városi területeken kívül történt.
Az olyan tényezők, mint a magasabb átlagsebesség, a kevésbé elnéző útkialakítás és a hosszabb vészhelyzeti reakcióidő hozzájárultak a megnövekedett kockázati szinthez ezekben a régiókban.
A városi környezet más, de ugyanilyen összetett biztonsági kihívást jelent. Bár az általános sebességek alacsonyabbak, a városokban egyre több veszélynek vannak kitéve a veszélyeztetett úthasználók.
A gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok együttesen egyre nagyobb arányt képviselnek a közlekedési balesetekben elhunytak között. 2024-ben a halálos áldozatok között több mint 2500 gyalogos, több mint 1000 kerékpáros és mintegy 1360 motorkerékpáros volt.
A tagállamok egyenlőtlen fejlődése
Az uniós országok között továbbra is jelentős különbségek vannak. Az észak- és nyugat-európai országok, mint például Svédország, Dánia és Luxemburg, az egyik legalacsonyabb halálos közúti baleseti arányról számoltak be világszerte.
Ezzel szemben más tagállamokban továbbra is jelentősen magasabb a kockázat.
Az olyan országokban, mint Bulgária, Románia és Lengyelország, a halálos kimenetelű balesetek aránya továbbra is jelentősen magas - egyes esetekben akár négyszer magasabb, mint a legbiztonságosabb országokban.
Ezek a különbségek az infrastruktúra minőségében, a végrehajtásban és a közlekedésbiztonsági kultúrában mutatkozó strukturális egyenlőtlenségekre utalnak az Unióban.
Mindazonáltal az Európai Unió nemzetközi összehasonlításban továbbra is viszonylag jól teljesít.
Az évi közel 20 000 haláleset magas száma ellenére az EU-ban egymillió lakosra vetítve körülbelül 44 közúti haláleset jutott, ami jóval a 174-es globális átlag alatt van.