Az Euronewsnak névtelenséget kérő tisztviselők szerint a spanyol kormány azon döntése, hogy jogi státuszt biztosít mintegy félmillió, papírokkal nem rendelkező migránsnak, komoly rosszallást váltott ki Brüsszelben.
Az Európai Bizottságnak komoly fenntartásai vannak a spanyol kormány bejelentésével kapcsolatban, miszerint mintegy 500 000 illegális bevándorlónak adna jogállást - mondta három uniós tisztviselő az Euronewsnak. A madridi lépés ellentétben állhat az Európai Unió jelenlegi politikájával.
A január végén bejelentett döntés azokat érinti, akik 2025. december 31-e előtt léptek be az országba. Ahhoz, hogy jogosultak legyenek, a papírok nélküli külföldieknek legalább öt hónapja Spanyolországban kell élniük, vagy 2025 vége előtt kellett menedékjogot kérniük.
Az új rendelet egyéves tartózkodási engedélyt és jogot biztosít a kedvezményezetteknek arra, hogy Spanyolországban bárhol, bármilyen ágazatban dolgozhassanak, a kormány "gazdasági növekedésre és társadalmi kohézióra" vonatkozó célkitűzésének erősítése érdekében - mondta Elma Saiz migrációs miniszter az RTVE spanyol közszolgálati műsorszolgáltatónak.
A Sánchez-kormány lépése nemtetszést váltott ki Brüsszelben
"Nincs összhangban az Európai Unió migrációval kapcsolatos szellemiségével" - mondta az Euronewsnak az egyik uniós tisztviselő. Egy másik rámutatott, hogy a tömeges legalizálás azzal a kockázattal jár, hogy más üzenetet közvetít, mint amit az EU jelenleg Európán kívül kommunikál az illegális migráció visszaszorítása érdekében.
Brüsszeli források szerint az egyik fő aggodalomra ad okot, hogy új státuszukkal a legalizált migránsok 180 naponként 90 napig utazhatnának át Európán. Az aggodalom szerint ez azt eredményezheti, hogy egyesek engedély nélkül próbálnak majd más uniós országokban letelepedni. Ez súlyos kihívás lenne Németország, Svédország és más jóléti államok számára, melyek épp most tervezik a menekülteknek nyújtott támogatások visszaszorítását.
Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs biztosa kedden délután az Európai Parlamentben szólal fel a kérdésben, a "Spanyolország nagyszabású regularizációs politikája és annak hatása a schengeni térségre és az EU migrációs politikájára" című vita során.
Spanyolország januári döntéséről Brunner nem mondott ítéletet, mondván, hogy ez nemzeti hatáskörbe tartozik.
Az EU keményíti a migrációs álláspontot
Úgy tűnik, Spanyolország döntése keresztbe vág a legtöbb más európai ország azon törekvésének, hogy csökkentse a nem uniós állampolgárok nemzetközi védelemhez való hozzáférését, és növelje a származási országokba való visszatérések vagy kitoloncolások számát.
Az EU legújabb jogszabálya szintén az illegális migrációtól való elrettentést célozza a szigorúbb menekültügyi politika elfogadásával, az illegális migránsok kiutasítási arányának növelése érdekében.
A "biztonságos harmadik ország" fogalmának megváltoztatása kibővíti azoknak a körülményeknek a körét, amelyek esetén egy menedékkérelmet elfogadhatatlanként el lehet utasítani. Ez lehetővé tenné az uniós államok számára, hogy a menedékkérőket olyan harmadik országokba toloncolják ki, amelyekkel nincs kapcsolatuk.
A menedékjog szempontjából "biztonságos származási országok" első listája, amely tartalmazza Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia, valamint Ukrajna kivételével az összes uniós tagjelölt országot, fel fogja gyorsítani a menekültügyi eljárást. Mindkét törvénymódosítást várhatóan kedden hagyja véglegesen jóvá a parlament.
A Bizottság által javasolt másik törvényjavaslat, az úgynevezett "visszatérési rendelet" lehetővé teszi majd az illegális migránsok kitoloncolását olyan harmadik országokba, amelyeknek nincs közük a származási helyükhöz.
Az előző mandátum alatt elfogadott és most végrehajtásra kerülő uniós migrációs és menekültügyi paktum a határellenőrzési eljárásokra és azok digitális kezelésére, valamint a külső schengeni határra vonatkozó szabályok harmonizálására összpontosít.
Civil társadalmi szervezetek, köztük az Amnesty International, a Save the Children és a Human Rights Watch többször is elítélték az EU-t a menedékjoghoz való hozzáférés korlátozása és az emberi jogok védelmének figyelmen kívül hagyása miatt a határvédelmi eljárásokban.