Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője az európai külügyminiszterek brüsszeli csúcstalálkozóján beszélt erről, és hangsúlyozta, hogy igazságos megállapodásra kell jutni.
Az EU visszautasítja az ukrajnai háború befejezésére irányuló 28 pontos tervet, amelyet állítólag az USA és Oroszország zárt ajtók mögött dolgozott ki, és azt követeli, hogy minden diplomáciai kísérlethez Kijev és az európai vezetők is üljenek asztalhoz.
A terv, amelyről először az Axios amerikai hírügynökség számolt be, állítólag olyan feltételeket tartalmaz, amelyek rendkívül hátrányosak lennének Ukrajna számára, például az egész Donbász átadását, amelyet az orosz erők nem tudtak teljes mértékben ellenőrzésük alá vonni, valamint a fegyveres erői csökkentését.
A terv részletei az EU külügyminisztereinek brüsszeli találkozója előtt merültek fel, ahol Oroszország agressziós háborúja uralta a napirendet.
"Mi, európaiak mindig is támogattuk a hosszú távú és igazságos békét, és üdvözlünk minden erőfeszítést, amely ennek elérésére irányul" - mondta újságíróknak Kaja Kallas külügyi főképviselő. "Természetesen ahhoz, hogy bármilyen terv működjön, az ukránokra és az európaiakra is szükség van. Ez teljesen világos."
"(Vlagyimir) Putyin azonnal véget vethetne ennek a háborúnak, ha abbahagyná a civilek bombázását és az emberek gyilkolását, de nem láttunk semmilyen engedményt az orosz oldalon".
Arra a kérdésre, hogy volt-e európai szerepvállalás a bejelentett terv megírásában, Kallas azt mondta: "Nem tudok róla."
David van Weel holland külügyminiszter szintén megerősítette Európa távolmaradását.
"Nem, nem vettünk részt a tervben. Nem tudom, hogy Ukrajna részt vett-e a tervben. De számunkra az a fontos, hogy bármilyen béketerv is van az asztalon, Ukrajna mögötte álljon" - mondta van Weel.
"Ukrajna részvétele nélkül nem adjuk meg az európaiak támogatását".
A francia Jean-Noël Barrot és a dán Lars Løkke Rasmussen eközben ismét az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel, mint elengedhetetlen kiindulópontra. A Kijev és Washington által is támogatott álláspontot Moszkva határozottan elutasította.
"A megbeszéléseket a kontaktvonalra vonatkozó tűzszünettel kell kezdeni, amely lehetővé teszi a tárgyalásokat a területek kérdéséről és a biztonsági garanciák kérdéséről" - mondta Barrot.
"Az ilyen rendezett tárgyalások egyetlen akadálya eddig Vlagyimir Putyin".
Rasmussen szerint fontos lenne megállapítani, hogy a "nagyfőnök", vagyis Donald Trump amerikai elnök is támogatja-e a tervet, amelynek élére állítólag Steve Witkoff, az ő közel-keleti különmegbízottja állt.
Witkoff Ukrajnában és Európában ellentmondásos figura, mivel hajlamos kritikátlanul átvenni a Kreml narratíváját.
"Az ukránok és az európaiak nélkül nem lehet békét teremteni Ukrajnában" - mondta Rasmussen újságíróknak. "Ki kell állnunk Ukrajna mellett".
Európa az oldalvonalon?
Az amerikai-orosz terv hírére ismét felmerült a kérdés, hogy az EU nem kockáztatja-e, hogy háttérbe szorul a békefolyamatban, annak ellenére, hogy Ukrajna szabadságharcának legnagyobb támogatója.
Trump újraválasztása óta a tömböt felváltva vonták be és zárták ki a vitából, ezzel is táplálva azt a benyomást, hogy az amerikaiak nem törődnek a véleményével.
"Nem látok nagy tragédiát" - mondta a litván Kęstutis Budrys, hozzátéve, hogy Európa aktív szerepet vállalna az "új szakaszban", ha lesz ilyen, és megvédi a szuverenitás és a területi integritás elvét.
"Ha valami Európával kapcsolatos, akkor mi vagyunk Európa, és meg kell vitatnunk, hogy mi Európa és a biztonságunk".
Miközben a 28 pontos tervről szóló hírek a nemzetközi címlapokra kerültek, Marco Rubio amerikai külügyminiszter igyekezett csillapítani a nyugati aggodalmakat.
"Egy olyan összetett és halálos háború befejezése, mint amilyen az ukrajnai, komoly és reális ötletek széles körű cseréjét igényli. A tartós béke eléréséhez pedig mindkét félnek nehéz, de szükséges engedményekbe kell belemennie" - írta Rubio a közösségi médiában.
"Ezért dolgozunk és dolgozunk tovább a háború befejezésére vonatkozó lehetséges ötletek listáján, amely a konfliktus mindkét oldalának hozzájárulásán alapul."
A külügyminiszterek csütörtöki találkozója az első politikai megbeszélés az Európai Bizottság "opciós dokumentumáról ", amely Ukrajna 2026-os és 2027-es katonai és pénzügyi szükségleteinek támogatására irányul, a becslések szerint összesen mintegy 135 milliárd euró értékben.
Az egyik lehetőség az orosz központi bank immobilizált eszközeinek felhasználásával nulla kamatozású jóvátételi kölcsönt nyújtana Ukrajnának, amire még nem volt példa. A másik két lehetőség új pénz felvételét vonná maga után a piacokon, ami kihívást jelenthet az adófizetők és a befektetők reakcióitól tartó, magasan eladósodott országok számára.
A svéd Maria Malmer Stenergard egyike volt azoknak, akik csütörtök reggel támogatták a jóvátételi kölcsönt, és "jó kezdetnek" nevezte azt az igazságosság biztosítása érdekében.
Stenergard felszólított arra, hogy a blokk stratégiájának két fő irányvonalra kell összpontosítania: több segítséget kell nyújtani Ukrajnának és nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra. Szerinte ez "megváltoztatná az egyenletet", és arra kényszerítené a Kremlt, hogy komolyan vegye a béketárgyalásokat.
"Ukrajna nélkül nincs béke, és Európának ott kell ülnie az asztalnál" - mondta. "Sok szó esik különböző tárgyalásokról".
Magyarország azonban, amely eddig is erősen kritikus álláspontot képviselt Ukrajnával kapcsolatban, továbbra is kilóg a sorból.
"Ha Brüsszel, a brüsszeli vezetés normális lenne, akkor azonnal leállítottuk volna a kifizetéseket Ukrajnának, és... azonnal pénzügyi elszámolást kellett volna követelnünk. Megőrültünk? Ukrajnában egy háborús maffia, egy korrupt rendszer működik" – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.