Külföldi utazás elsőre: borravaló, aprópénz, beszélgetés a helyiekkel – Lonely Planet és szakértők felfedik az íratlan szabályokat.
Ahogy a régi mondás tartja: Rómában viselkedj úgy, mint a rómaiak – és ha Svájcban túrázol, jobb, ha magadon tartod a ruhádat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezt tanácsolja a Lonely Planet kiadó legújabb, „Don’t Hike Naked in Switzerland” című könyvében, egy megbízható útmutatóban azoknak, akik először vágnak neki az utazásnak, és szeretnének eligazodni a külföldi udvariassági, figyelmességi és kulturális szabályok között.
A pajzán könyvcím mögött több mint száz, alaposan kifejtett jó tanács áll, amelyek segítenek az utazóknak, hogy bárhová is visz az útjuk – például az inspirációul szolgáló svájci Appenzellbe –, a lehető legjobb benyomást keltsék.
A festői kanton hatóságai 2011-ben betiltották a meztelen túrázást, miután egy férfit ruha nélkül láttak elsétálni egy piknikezőhely és egy keresztény rehabilitációs központ mellett. Azóta az egész országban érvényes a korlátozás.
Bár az alpesi ország nem éppen a meztelen túrázás paradicsoma, a könyvben szereplő illemszabályoknak ez csak az egyike.
A hat legfontosabb tipp között például az is szerepel, hogy az utazók semmiképp se felejtsék otthon a fülhallgatójukat. „Akár otthon, akár külföldön vagyunk, a legtöbb ember nem szeretne olyan zenét hallgatni, amit nem ő tett be, olyan TikTok-videókat hallani, amelyeket nem néz, vagy hangos beszélgetést hallgatni a tömegközlekedésen, amelynek nem részese” – írja a Lonely Planet, hozzátéve, hogy a fülhallgató egyfajta „titokzatos aurát” is kölcsönöz az utazónak, ami magabiztosságot sugall az ismeretlen környezetben.
Egy másik kulcskérdés a borravaló: illik-e adni, és ha igen, mennyit?
„Országonként eltérő, ráadásul folyamatosan változik, hogyan viszonyulnak az emberek a borravalóhoz” – írja a Lonely Planet. Az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban a vendéglőkben és kávézókban többnyire elvárják. A kiadó azt tanácsolja, hogy éttermekben 18–25 százalék közötti borravalót adjunk, a kávézók baristáinak pedig 1–2 dollárt (0,85–1,70 eurót).
Ezzel szemben olyan országokban, mint Japán, a borravaló nem része a vendéglátási kultúrának, sőt zavart vagy akár zavarba ejtő helyzetet is teremthet a személyzet számára. A Lonely Planet szerint jobb, ha inkább egy kedves köszönőkártyával vagy hazai apró ajándékkal fejezzük ki a hálánkat – ezeket sokkal inkább értékelik.
Maradva a Felkelő Nap országánál, az útikönyv a terítésnél tanúsított viselkedést is részletesen tárgyalja. „Japánban az evőpálcikával mutogatni másokra agresszív gesztusnak számít” – figyelmeztet a Lonely Planet, hozzátéve, hogy Kínában soha nem szabad az evőpálcikát függőlegesen a tálba szúrva hagyni, mert az a halottak előtti tisztelgéshez kapcsolódó rituálékra emlékeztet.
Ezzel szemben a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia számos országában fontos szabály, hogy ne nyúljunk ételhez a bal kezünkkel – ami különösen nehéz lehet a balkezeseknek.
A Lonely Planet egyéb fontos tanácsai között szerepel a köszönési szokások ismerete, a sorban állás kultúrája, valamint az, hogy legyünk körültekintőek, amikor szelfit készítünk olyan helyeken, mint a franciaországi Garoupe Beach, ahol a beszámolók szerint – a Daily Mail (forrás: angol) szerint – teljesen ki is tiltották a szelfizést.
Egyéb illemszabályok utazáshoz
Utazási etikettből ritkán létezik mindenki számára érvényes, univerzális szabályrendszer.
A pénzérmedobálós turistahagyomány ugyan remekül működik olyan helyeken, mint Róma Trevi-kútja, ahol a legenda szerint egyetlen érme biztosítja, hogy visszatérünk Rómába, kettő vagy három érme pedig szerelmet, sőt házasságot is ígér, máshol nem biztos, hogy ugyanolyan népszerű a helyiek körében.
Japánban például a Fudzsi-hegy környéki tavakba dobált pénzérmék miatt aggódnak a helyiek a víz minőségének romlása és a korábban kristálytiszta tavak elszennyeződése miatt.
The Independent (forrás: angol) beszámolója szerint japán, angol, kínai és koreai nyelvű táblákat helyeztek ki, hogy eltérítsék a turistákat ettől a szokástól; egy illetékes pedig arra panaszkodott, hogy a probléma szinte kezelhetetlen: „amint összeszedjük az érméket, máris újabbak repülnek a vízbe”.
Ha viszont olyan utazó vagy, aki szeret elbeszélgetni a helyiekkel – távol a nagyvárosok nyüzsgésétől, ahol a napi ingázás szinte lehetetlenné teszi az ilyen találkozásokat –, Jamaica jó választás lehet a bakancslistádra.
A tartózkodó, zárkózott viselkedést sértésnek tekintik – írja a Lonely Planet, (forrás: angol) amely hozzáteszi: a szigetországban „számtalanszor fogod azt mondani, hogy ‘jó reggelt’, ‘jó napot’ és ‘jó éjszakát’ – ez utóbbit nemcsak búcsúzáskor, hanem köszönésként is”.