Üzbegisztán színházai ötvözik a hagyományt, a kézművességet és a modern előadásokat, életben tartva a színpadi kultúrát minden generáció számára.
Az utazás Taskentben, a Köztársasági Nemzeti Bábszínházban kezdődik. Az 1939-ben alapított intézmény folytatja Üzbegisztán egyik legrégebbi mesemondó hagyományát, miközben gyermekek generációit szólítja meg. A kis színpad mögött a bábművészek a klasszikus kesztyű- és marionettbábokat modern technikákkal kombinálják, új módon keltve életre a történeteket. A produkciók átlépik a nyelvi határokat, hiszen üzbég, orosz és angol nyelven kerülnek színpadra, hogy a nemzetközi fesztiválok közönségei számára is befogadhatók legyenek. A kulisszák mögött a mesteremberek díszleteket és kellékeket készítenek, amelyek szerves részei a meséknek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sokak számára a színház iránti szeretet az Alisher Navoi Állami Akadémiai Nagyszínházban válik életre szóló szenvedéllyé. Az 1940-es években épült épület ma is egyike Közép-Ázsia kevés operaházának, ahol telt házas balett- és operaelőadásokat rendeznek. A Juraev testvérek maradandó részletekkel gazdagították az épületet, a faragott márványtól a kézzel kidolgozott belső terekig. A színház folyamatosan fejlődik. Nemrég mutatták be a Don Juant olasz nyelven. Ez azt mutatja, hogy a közönség egyre nemzetközibbé válik, és hogy a klasszikus műveket egyre gyakrabban adják elő eredeti nyelvükön.
Nem messze innen a Mukimi Állami Musicalszínház Üzbegisztán színpadi kultúrájának egy másik oldalát mutatja be. Itt a zenés komédia és a hagyományos dallamok találkoznak a színpadon. Saját zenekarával, balett-társulatával és szólistáival a színház minden évben új produkciókat mutat be, míg a régóta futó előadások továbbra is a közönség kedvencei, mivel sokan a saját életüket látják a színpadon megjelenő karakterekben.
A színházi élet túlmutat a fővároson. Szamarkandban az 1914-ben alapított Regionális Musicalszínház évszázados hagyományt folytat. Történelmi produkciók, vígjátékok és külföldi rendezőkkel való együttműködések tükrözik a közönség változó érdeklődését és a folyamatosan alkalmazkodó színházi kultúrát.
Üzbegisztán-szerte a színház továbbra is élő hagyomány. A báboktól az operáig, a komédiától a drámáig, a színház az a hely, ahol a történetek formát öltenek, az érzelmek megoszthatók, és a közönség valami olyasmivel távozik, ami a taps után is megmarad.