Valaha háromszázhatvanöt templom és kolostor működött a jugoszláv utódállam Macedóniában található Ohridban, és még ma is sok megtalálható közülük az Unesco világörökségi listáján is szereplő városban.Innen kapta a nevét: a Balkán Jeruzsáleme.
Ohrid az egyik legrégebbi európai település. Első lakói Lychnidos-nak, vagyis a Fények városának nevezték. Valaha fontos kereskedelmi központ volt az egyik leghíresebb ókori út mentén.
- A Via Egnatia volt az egyik fő útvonal a római birodalomban, Rómát kötötte össze Konstantinápollyal. Ennek jelentős hatása volt a városra, hiszen rnegeteg utazó, sokféle kultúra megfordult itt – tudtuk meg Milcso Georgijevszkij történésztől.
Ohrid régészeti emlékeinek jelentős része még felfedezésre vár. A város kellős közepén történészek, mérnökök és régészek együtt dolgoznak azon, hogy a még rejtett kincsek napvilágra kerüljenek.
Bojan Taneszki és csapata talált egy időszámításunk előtti első században épült római fürdőt. A szenzációs lelet valaha egy gazdag családhoz tartozott.
- Egy római épületet fedeztünk fel, amelynek a fürdő csak egy része. Itt található ez a gyönyörű, fekete és fehér kövekből álló mozaik. A lelet azért okozott ekkora izgalmat, mert az országban ez az egyetlen megmaradt ókori mozaik – magyarázta Bojan Taneszki.
Az évszázadok során a város a bizánci kultúra és kereszténység központja lett. Sok híres tudós élt itt, köztük a Cirill és Metód tanítványai közé tartozó Szent Naum és Szent Kelemen, az utóbbi három évtizedet töltött el Ohridban, ahol a kultusza ma is aktív.
- Ő a város patrónusa és a védelmezője, Ohrid szentje és megváltója – a szobor magát a várost és annak egyetemét tartja óvón a karjában -mondta Andrijana Basoska idegenvezető.
Szent Kelemen ezerszáz éve itt alapította meg az első szláv egyetemet.
Itt képezték a legjobb professzorokat, püspököket és érsekeket. Terjesztették a szláv írást, a kultúrát, az énekeket és úgy általában a szláv művészetet a Balkánon és egész Európában – folytatta az idegenvezető.
A legendák szerint összesen háromszázhatvanöt templomot és kolostort építettek Ohridban és környékén – egyet az év minden napjára. A város fontos érseki székhely volt, és a Balkán Jeruzsálemének nevezték. Ezekből a régi templomokból több ma is áll még az ohridi tó partján – a legöregebb az ezeréves Szent Szófia templom.
- Ez volt az a templom, ahol az ortodox keresztények összegyűltek a fontos ünnepeken, az összes jelentős eseményt itt rendezték meg – tudtuk meg Milcso Georgijevszkij művészettörténésztől.
A látványos bizánci falfestmények a tizenegyedik századból származnak. A festők különleges módszerrel vitték fel a színeket.
- A művészek vastag gipszrétegeket használtak. Így több idejük maradt festeni, mert a festéket azelőtt kellett felvinni, hogy a gipsz megszáradt volna – mondta el Vlado Mukovszki, az egyik restaurátor, akinek az a feladata, hogy újra életre keltse a megrongált freskókat. – Ha befejezünk egy képet, az csodálatos érzés: újabb remekművet sikerült megőrizni az utókor számára.