Az MTG-I2 francia guyanai indítása teljessé teszi az új Meteosat-triót, amely 2,5 percenkénti nagy felbontású képekkel segíti az időjárási előrejelzést és a szélsőségek korai jelzését.
Az Európai Űrügynökség (ESA) történelmi mérföldkőhöz érkezett a Föld-megfigyelés és a meteorológiai tudomány terén, a klímaválság és az időjárási katasztrófák közepette. A MTG-I2 („Meteosat Third Generation Imager-2”) műholdat sikeresen elindították az Ariane 6 hordozórakéta fedélzetén a Francia Guyanában található kourou-i Európai Űrkikötőből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezzel a küldetéssel az ESA teljessé tette a harmadik generációs Meteosat-konstelláció első hármasát (MTG). A most, augusztus 27-én sikeresen pályára állított MTG-I2 a flotta második képalkotó műholdja: csatlakozik az első Imagerhez (2022-ben indult) és a Sounderhez (2025-ben indult). Amint befejeződik az üzembe helyezési szakasz, a konstelláció maximális kapacitással kezdi meg működését.
Forradalom a szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésében
Miután 36 000 kilométeres magasságban geostacionárius pályára áll, az MTG-I2 rögzített pozíciót tart, így „sasszemként” figyeli majd a Föld felszínét. Fő műszere, a Flexible Combined Imager gyors pásztázó üzemmódot aktivál Európa fölött, nagy felbontású megfigyeléseket biztosítva 2,5 percenként.
Ez a rendkívül nagy frissítési gyakoriság paradigmaváltást jelent az azonnali időjárás-előrejelzésben: javítja a rövid távú időjárási előrejelzéseket, ugyanakkor létfontosságú lesz az olyan katasztrófák, mint az árvizek vagy az erdőtüzek nyomon követésében is. A technológia lehetővé teszi az atmoszferikus frontok valós idejű követését, a heves viharok vagy a DANA-jelenségek kialakulásának előrejelzését, valamint az erdőtüzek és a légszennyezés monitorozását egész Európában, különös tekintettel a Mediterráneumra és Észak-Afrikára.
Emellett a műhold a Lightning Imager eszközt is hordozza, egy olyan érzékelőt, amely képes az egyes villámkisülések észlelésére és feltérképezésére éjjel-nappal. A műholdak összekapcsolása lehetővé teszi az úgynevezett „meteorológiai kocka” létrehozását, a villámok, a szelek, a felhődynamika és az üvegházhatású gázok háromdimenziós ábrázolását.
Mérföldkő az Ariane 6 számára és a következő üzemeltetési lépések
Az esemény az Ariane 6 kilencedik küldetését (forrás: spanyol) jelentette, és ez volt az első repülés, amikor az európai nehéz-hordozórakéta műholdat szállított geostacionárius átviteli pályára (GTO). A rakéta eddigi legnagyobb elért távolságának biztosításához a két P120C szilárd hajtóanyagú segédrakétával felszerelt konfigurációt alkalmazták.
A műhold leválasztását követően sikerült stabil kapcsolatot létesíteni az űreszközzel. A földi irányítócsapatok most a napelemek kinyitását és a hajtóműrendszer fokozatos bekapcsolását hangolják össze, hogy megemeljék a perigeumot és a végleges geostacionárius pálya felé igazítsák a pályát. Miután a műholdat a Föld felé irányítják, lezárul a kezdeti műveleti szakasz (LEOP), és megkezdődik a tudományos kalibráció.
Európai ipari együttműködés és a program jövője
Az MTG-műholdcsalád fejlesztését az ESA vezette egy európai ipari konzorciummal együtt, amelyet a Thales Alenia Space irányított az OHB System és a Leonardo támogatásával. A kalibrációs szakasz lezárulta után a műholdak üzemeltetése és az adatok nemzetközi tudományos közösség számára történő terjesztése az Eumetsat feladata lesz.
Ez a flotta biztosítja a Meteosat második generációs sorozata (2002 és 2015 között üzemelt) által megkezdett megfigyelések folytonosságát. 2033-tól a tervek szerint fokozatosan indítják a második MTG-műholdcsaládot, amely garantálja a szolgáltatás folytonosságát 2040 után is.