Asztana adókedvezményeket és szabályozási reformokat vezetett be, hogy a kriptobefektetőket hazai, engedélyezett platformokra terelje, abban bízva, hogy újraéleszti a bányászati boom utáni visszaesésben megtépázott ágazatot.
Amikor Kazahsztán öt évvel ezelőtt a világ egyik legnagyobb kriptobányász-központjává vált, a fellendülés megterhelte az ország villamosenergia-hálózatát, a kormány válasza pedig ahhoz vezetett, hogy a bányászok többsége vagy elhagyta az országot, vagy földalatti működésbe kényszerült.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most a kazah kormány adókedvezményekkel és jogbiztonsággal igyekszik mindezt visszacsábítani az országba.
A kazah kormány rendeletet írt alá, amelynek célja, hogy ösztönözze az állampolgárokat kriptovaluta-állományaik bevallására, azok áthelyezésére a szabályozott hazai platformokra, valamint a digitális eszközök bevonására az ország gazdaságába.
A hatóságok három évre szóló adókedvezményt kínálnak a magánbefektetőknek a digitális eszközök ügyleteiből származó személyi jövedelemre, feltéve, hogy ezek az eszközök nem kapcsolódnak csaláshoz, pénzmosáshoz, illetve engedély nélküli kriptoszolgáltatásokhoz.
A döntés megnyitotta az utat afelé, hogy a bányászok számára könnyebbé váljon a működés az országban – és hogy mindenki részesedhessen a nyereségből.
Idő előtt véget ért a kriptoboom
A kriptovaluta-bányászat nagy teljesítményű számítógépeket használ összetett matematikai feladatok megoldására, hogy ellenőrizze a tranzakciókat és hozzáadja azokat a blokklánchoz – ahhoz a főkönyvhöz, amelyen a kriptovaluták tranzakciós előzményei szerepelnek.
Azok a bányászok, akik sikeresen elvégzik ezeket a feladatokat, jutalmul kriptovalutát kapnak, amely közvetlenül a személyes kriptotárcájukba kerül; ez egyes esetekben, például a Bitcoinnál, jelentős nyereséget hozhat.
A hátrány viszont az, hogy a folyamat rendkívül sok energiát fogyaszt, mivel a számítások folyamatos, nagy teljesítményű működést igényelnek.
Miután Kína 2021-ben betiltotta a bitcoin-bányászatot, sok bányász kezdett új, olcsó energiát kínáló helyszínek után kutatni.
Ekkor Kazahsztán gyorsan az Egyesült Államok után a második legnagyobb bitcoin-bányászati központtá vált. Sokan igyekeztek részesedni a haszonból, voltak, akik még az erkélyükre is bányászberendezéseket szereltek.
Akadtak olyanok is, akik odáig mentek, hogy a bányászfarmokat zöldségtárolónak, üvegházaknak vagy mesterségesintelligencia-adatközpontnak álcázták elhagyott, szovjet időkből megmaradt ipari létesítményekben, hogy leplezzék óriási áramfogyasztásukat.
Az ország azonban nem élvezhette sokáig a kriptoláz virágkorát. A bányászok gyors beáramlása hatalmas terhet rótt az elöregedett villamosenergia-hálózatra.
2021 októberében a megugró áramigény hozzájárult három, Kazahsztán északkeleti részén működő erőmű leállásához, miközben több térséget is időszakos áramszünetek sújtottak. A csúcsidőszakban a kriptobányászok becslések szerint Kazahsztán teljes áramtermelésének mintegy 8 százalékát használták fel.
A hatóságok sorozatosan szigorították az áramfogyasztásra és a digitális eszközök legalizálására vonatkozó szabályokat, ami a bányászok külföldre távozásához és az illegális tevékenységek elszaporodásához vezetett.
Kazahsztán ugyanakkor soha nem tiltotta be teljesen a kriptobányászatot, így nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a jövőben hasznosítsa az ágazatban rejlő potenciált.
Kazahsztán pénzügyi felügyelete, az Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központ (AIFC) becslése szerint a kazah állampolgárok mintegy egymillió kriptotárcával rendelkeznek.
Az AIFC, amelyet Dubaj pénzügyi szabadövezetére, a DIFC-re mintáztak, Kazahsztán pénzügyi innovációs „homokozójaként” működik, és szabályozási otthont biztosít az országban tevékenykedő digitális eszközökkel foglalkozó vállalatoknak.
Ez majdnem négyszerese az engedélyezett hazai tőzsdéken regisztrált felhasználók számának, amely márciusban 256 900-at tett ki.
A kriptoeszközök hazacsábítása
A szakértők szerint az utóbbi években világszintű trenddé vált, hogy ösztönzőkkel és egyszerűsített jogi keretekkel igyekeznek hazacsábítani a kriptoeszközök tulajdonosait.
Az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Szingapúr hasonló adóintézkedéseket vezettek be, egyértelmű engedélyezési és szabályozási keretekkel, valamint banki szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel együtt, ami többletbevételt hozott számukra.
A rendelet foglalkozik azzal az energiakérdéssel is, amely Kazahsztán korábbi bányászati válságát kiváltotta.
A tervek szerint az olyan olajmezők kísérőgázát, amelyre az államnak nincs szüksége, fel lehet használni villamosenergia-termelésre a bányászati műveletekhez, így a bányászoknak a nemzeti hálózaton kívül is lesznek energiaforrásaik.
A Binance Kazakhstan vezérigazgatója, Nurkhat Kushimov úgy véli, hogy az adókedvezmény a rendelet legfontosabb eleme.
„Ez erős ösztönző arra, hogy a felhasználók a szabályozott joghatóságokat és az azokban működő platformokat válasszák” – mondta Kushimov az Euronewsnak.
„Ez a megközelítés vonzóbbá teszi az engedéllyel működő környezetet, erősíti a piacba vetett bizalmat, és megteremti a további fejlődés feltételeit” – tette hozzá.
Kazahsztáni Fintech, MI és Kriptoipar Szövetségének elnöke, Bahitdzsan Kenzsebajev úgy véli, hogy az adókedvezmény megszünteti a magánbefektetők egyik fő bizonytalanságát, nevezetesen azt a kérdést, hogy mikor és milyen alapon keletkezik adófizetési kötelezettség. Önmagában ez az intézkedés azonban nem elegendő.
„A felhasználók nem az adókulcs alapján választanak platformot, hanem tényezők együttesét mérlegelik: mennyire könnyű a helyi valutát be- és kifizetni, mekkora a likviditás, és mennyire egyértelműek a szabályok” – mondta Kenzsebajev az Euronewsnak.
„Az engedéllyel rendelkező szereplők számára a szabályok kiszámíthatósága értékesebb, mint maga a kedvezmény.”
Kazahsztán Blokklánc és Digitális Bányászati Szövetségének elnöke, Daniyar Mubarakov az Euronewsnak azt mondta, hogy minden állami támogatás üdvözlendő, ugyanakkor kérdésesnek tartja, meddig lesz hatékony ez az intézkedés.
„Bizonyos vállalkozói kategóriák számára a kedvezményes adózási rezsimek nemcsak az aktuális időszakban jelentenek adócsökkentést, hanem a volumennövekedés miatt a jövőben akár többszörös adóemelést is magukban hordozhatnak” – fogalmazott Mubarakov.
A mesterséges intelligenciáért és digitális fejlesztésért felelős helyettes miniszter, Gizzat Baiturszunov közölte, hogy tárcája javaslaton dolgozik egy egyszerűsített adózási rendszer bevezetésére az adómentesség három év múlva esedékes lejárta után.
Hozzátette: a minisztérium azon is dolgozik, hogy töröljék a magánbefektetőkre vonatkozó, az előző három évre kiterjedő adóellenőrzéseket.
Túl az adókedvezményeken
A szakértők szerint a kazah magánbefektetők hazai platformokra való visszatérése elsősorban azok versenyképességétől függ majd.
„A legtöbb felhasználó számára továbbra is a szolgáltatás kényelme, a likviditás, az elérhető eszközök köre, a tranzakciók gyorsasága és az, hogy zökkenőmentesen tudnak együttműködni a bankszektorral, a döntő szempontok” – mondta Kushimov.
Kenzsebajev szerint a fő kockázatok jelenleg a jogi definíciókban és a használt terminológiában rejlenek. Ha az adómentességet túl tág értelemben határozzák meg, az teret nyithat a rendszer kijátszására, és arra, hogy más, a kriptóhoz nem kapcsolódó eszközök után se fizessenek adót.
„Ez azt a kockázatot teremti meg, hogy egy-két éven belül visszavonják a szabályt, ami nagyobb károkat okoz a piacnak, mint egy eleve magas, de stabil adókulcs” – magyarázta Kenzsebajev.
Arra is figyelmeztetett, hogy ugyanazt a digitális eszközt két különböző módon kezelhetik attól függően, hogy az AIFC szabályai vagy Kazahsztán nemzeti jogszabályai vonatkoznak rá. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalatoknak egyszerre két külön jogi keretrendszernek kell megfelelniük.
„A nehézség ott jelentkezik, ahol a két rendszer találkozik. Ennek következtében az érintett szereplő egyetlen üzletágra két párhuzamos infrastruktúrát épít ki, ami a költségeiben is megjelenik” – mondta.
Kenzsebajev szerint az adókedvezmények önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a felhasználókat a Kazahsztánban engedéllyel működő platformokra vonzzák.
A döntő tényező szerinte a megbízható banki hozzáférés, az egyértelmű szabályok a kriptó helyi valutára váltására, az átlátható előírások az ügyfélvagyon biztonságos kezelése érdekében, valamint egy olyan szabályozói környezet, amely nem hozza hátrányos helyzetbe az engedéllyel rendelkező szolgáltatókat.