A szuperszámítógép egyik legérdekesebb felhasználási módja, hogy kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligenciában használt modellek fejlesztésében.
Egy kínai szuperszámítógép immár megelőzi amerikai társait, és a világ legerősebb gépének számít; 2017 óta ez az első alkalom, hogy egy kínai számítógép áll az élen azon a listán, amelyet sokan egy ország technológiai fejlettségének mércéjeként tartanak számon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kínai Sencsenben működő LineShine szuperszámítógép a kedden közzétett TOP500 (forrás: angol) ranglista legújabb kiadásában letaszította az élről az amerikai El Capitan gépet. A kínai szuperszámítógép most szerepelt először a listán.
A legjobb tíz között ugyanakkor négy európai szuperszámítógép is található. Az ötödik helyre csúszott vissza a Jupiter szuperszámítógép Németországban.
A szuperszámítógépek különösen hasznosak azoknak a kutatóknak, akik adatokat szeretnének gyűjteni és elemezni, mivel a hagyományos gépeknél jóval gyorsabban képesek bonyolult számításokra. Ez lehetővé teszi, hogy a világ legösszetettebb problémáit is kezeljék, például az új gyógyszerek fejlesztését, az éghajlati és időjárási előrejelzéseket vagy a fekete lyukak modellezését.
A szuperszámítógépek egyik legérdekesebb felhasználási területe, hogy kulcsszerepet játszanak a mesterséges intelligenciában (MI) alkalmazott modellek fejlesztésében.
Mi teszi különlegessé Kína új szuperszámítógépét?
A TOP500 projekt mögött álló tudósok közlése szerint a Kína Nemzeti Szuperszámítógép-központjában működő LineShine gép 2,198 exaflops teljesítményt ért el, vagyis másodpercenként több mint 2 kvintillió számítást képes elvégezni.
Az El Capitan, amely az amerikai kormány kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumában működik, most a második helyre csúszott vissza, két másik, Tennessee és Illinois államban lévő amerikai szuperszámítógép előtt. Ez az öt gép az egyetlen olyan, nyilvánosan ellenőrzött exaszintű szuperszámítógép a világon.
A LineShine abban különbözik más nagy teljesítményű számítógépektől, hogy teljes egészében hagyományos processzorokra, úgynevezett központi feldolgozóegységekre (CPU-kra) épül, nem pedig a mesterséges intelligenciában elterjedt grafikus processzorokra (GPU-kra). A TOP500 szerint működéséhez mintegy 42,2 megawatt villamos energiára van szükség.
Időközben Li Csiang kínai miniszterelnök szerdán úgy védte meg az ország technológiai fejlődését, mint a világ számára kínálkozó lehetőséget, nem pedig fenyegetést.
Li azt is hangsúlyozta, hogy az állam bőkezű támogatásai nem a fő okai a csúcstechnológiai ágazatok gyors felemelkedésének, miközben nyugati tisztviselők arra panaszkodnak, hogy a mesterséges intelligenciától az elektromos járművekig terjedő iparágak állami támogatása tisztességtelen versenyelőnyt biztosít Kínának.
Kína második számú vezetője a Világgazdasági Fórum Új Bajnokok Éves Találkozójának, a köznyelvben „nyári Davosként” emlegetett rendezvénynek a megnyitó plenáris ülésén mondott beszédében fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. A tanácskozást ezen a héten tartják a kelet-kínai tengerparti Dalian városában.
Elismerte, hogy világszerte egyre nagyobb aggodalommal figyelik Kína technológiai újításait; egyesek már „China Shock 2.0”-ról beszélnek, mivel az ország csúcstechnológiai fellendülését sok fejlett gazdaság számára fenyegetésként látják.
Szerinte ezt inkább „China Opportunity 2.0”-ként kellene értelmezni.
„Globális fejlesztéspolitikai nézőpontból a „China Opportunity 2.0” azt jelenti, hogy szélesebb körben férnek majd hozzá a fejlett technológiákhoz, és a hasznok is szélesebb körben oszlanak meg” – fogalmazott Li.
Hol tart Európa?
Ez az öt gép az egyetlen nyilvánosan ellenőrzött exaszintű szuperszámítógép a világon, ami bár impozánsan hangzik, valójában csupán a sebességet, vagyis azt méri, hogy a gép hány műveletet képes elvégezni másodpercenként.
A top 10-es lista további szereplői között szerepel Olaszország, Svájc és Japán is. A top 20-ba Spanyolország, Finnország, Hollandia és az Egyesült Királyság került be.
A múlt évben az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tervet jelentett be, hogy szuperszámítógépekkel felszerelt központokat hozzon létre a következő generációs MI-modellek fejlesztésére. Ezekben úgynevezett MI-gigagyárak működnének, amelyek összekapcsolnák a szuperszámítógép-központok, az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködést.