Google 2029-ig átáll posztkvantum titkosításra: sürgeti lépéseket, mielőtt jövőbeli kvantumszámítógép feltöri mai titkosítást
A kvantumszámítás új korszaka a vártnál hamarabb alapjaiban rengetheti meg az online biztonságot, állítja a Google.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kiberbiztonsági szakértők évek óta kongatják a vészharangot amiatt, hogy a kvantumszámítógépek olyan erőssé válhatnak, hogy képesek lesznek feltörni azokat a nyilvános titkosítási rendszereket, amelyek online beszélgetéseinket, bankszámláinkat és létfontosságú infrastruktúránk nagy részét védik, ami kormányoknál és vállalatoknál is komoly fennakadásokat okozhat.
Egy blogbejegyzésben (forrás: angol) a Google azt írta, hogy „a kvantumszámítógépek jelentős fenyegetést fognak jelenteni a jelenlegi kriptográfiai szabványokra, különösen a titkosításra és a digitális aláírásokra”.
A kvantumszámítástechnika olyan technológia, amely a kvantummechanika elveit használja az információ feldolgozására.
Miközben példátlan lehetőségeket ígér a teljesítmény növelésére olyan hasznos területeken, mint például a gyógyszerkutatás, a tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy ez a hatalmas számítási kapacitás a hagyományos titkosítás feltörésére is felhasználható, márpedig ez kulcsfontosságú az interneten kezelt információk bizalmas és biztonságos kezeléséhez.
A Google közölte, hogy 2029-ig ütemtervet szab a posztkvantum-kriptográfiára (PQC) való átállásra, és arra ösztönzi a többi vállalatot, hogy kövessék a példáját. A cég arra figyelmeztet, hogy lépni kell még azelőtt, hogy „egy jövőbeli kvantumszámítógép képes lenne feltörni a jelenlegi titkosításokat”.
„A kvantumtechnológiában és a posztkvantum-kriptográfiában egyaránt úttörők vagyunk, ezért felelősségünk, hogy példát mutassunk, és ambiciózus ütemtervet osszunk meg. Ettől azt reméljük, hogy kellő egyértelműséget és sürgetést adunk a digitális átállások felgyorsításához nemcsak a Google-nél, hanem az egész ágazatban.”
A mai kvantumszámítógépek még nem képesek nagy tömegben titkosítást feltörni. Alapvető egységeik, az úgynevezett kubitek még túl instabilak ahhoz, hogy nagyszabású visszafejtési feladatokat kezeljenek.
A Google azonban arra figyelmeztet, hogy a ma keletkező adatok a jövőben mégis veszélybe kerülhetnek. Az egyik aggodalom egy úgynevezett „tárold most, fejtsd vissza később” típusú kibertámadás, amikor a támadók most gyűjtik és elraktározzák a titkosított adatokat, azzal a céllal, hogy azokat akkor fejtsék vissza, amikor már rendelkezésre állnak a kellően erős kvantumszámítógépek.
A kormányok egyre inkább sürgetik a vállalatokat, hogy kezdjék meg a felkészülést az átállásra, elismerve, hogy a váltás időigényes lesz.
Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Hollandia és az Egyesült Államok egyaránt tettek közzé stratégiákat, iránymutatásokat vagy szakmai anyagokat, amelyek a kockázatokat és a cselekvés szükségességét vázolják fel.
Ezzel párhuzamosan a kriptográfiai közösség olyan új titkosítási módszereken dolgozik, amelyek ellenállnak a kvantumtámadásoknak, miközben az országok versenyt futnak a kvantumhálózati infrastruktúrák kiépítéséért, ahol Kínát az egyik éllovasként tartják számon.
Az Európai Bizottság célja, hogy 2027-re az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra Kezdeményezésen (EuroQCI) keresztül működő, pán-európai kvantumkommunikációs infrastruktúrát állítson üzembe.