Trump elnök 2030-ig ad határidőt az ügynökségnek állandó holdbázis építésére
Az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA) átalakítja űrkutatási stratégiáját: új tervek szerint ismét embereket juttat a Holdra, és ott állandó bázist épít.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A NASA „Ignition” nevű rendezvényén a hivatal illetékesei ismertették a holdi küldetések felgyorsításának terveit, többek között nukleáris meghajtású űreszközök űrbeli tesztelését és több készülő tudományos misszió részleteit, hogy az Egyesült Államok megőrizze előnyét az új Hold-versenyben.
„Ketyeg az óra ebben a nagyhatalmi versenyben, és a siker vagy a kudarc hónapokban, nem években lesz mérhető” – mondta Jared Isaacman, a NASA igazgatója keddi hivatalos közleményében.
A NASA szerint a módosítások célja, hogy az ügynökség munkáját az Egyesült Államok nemzeti űrpolitikájához igazítsák.
A űrpolitika (forrás: angol), amelyet tavaly decemberben tettek közzé, arra utasította a NASA-t, hogy juttasson vissza űrhajósokat a Holdra, alakítsa át az ország szerepét a kereskedelmi űrtevékenységben, és vállaljon vezető szerepet a világ űrkutatásában.
Ütemezett terv egy holdbázisra
Kedden a NASA ütemezett tervet jelentett be egy állandó holdbázis felépítésére. A kezdeti küldetések során holdjárókat, műszereket és különféle technológiákat juttatnak a Hold felszínére, hogy vizsgálják, miként lehet energiát termelni a Föld kísérőjén. A kutatók azt is tanulmányozzák, hogyan lehet kommunikációs rendszereket működtetni a Holdon, és miként lehet tájékozódni a felszínén.
A következő szakaszban részben lakható létesítményeket építenek a Holdon, és rendszeres utánpótlási járatokat hoznak létre. Ennek része az együttműködés a Japán Repülési és Űrkutatási Ügynökséggel (JAXA): a japánok túlnyomásos holdjáróját is bevetik majd a szállításokra.
A végső fázisban nagyobb berendezéseket szállítanak fel, és végül embereket is küldenek, hogy folyamatos emberi jelenlét alakuljon ki a Holdon, az eddigi rövid látogatások helyett egy állandó bázisra építve.
Ehhez a NASA már megállapodásokat kötött Olaszországgal és Kanadával, és további együttműködéseket készít elő az „élhetőség, felszíni mobilitás és logisztika” területén.
Egy tavaly decemberi elnöki rendelet előírja, hogy a NASA 2030-ig építsen állandó holdi előőrsöt, amely biztosítja a tartós jelenlétet, és segíti a későbbi Mars-küldetéseket.
A NASA ezzel párhuzamosan felfüggeszti a Gateway űrállomás (forrás: angol) terveit, hogy az állandó holdbázis építésére összpontosítson.
A 2027-re tervezett Gateway eredetileg az űrhajósok, a kutatás és a teherszállítás előretolt bázisa lett volna, amely hosszabb tartózkodást tett volna lehetővé a Holdon és a Marson.
Az ügynökség az Artemis III küldetés céljait is módosította. A 2027-re kitűzött, eredetileg holdraszállásra tervezett misszió most az űrhajó rendszereinek és működésének Föld körüli pályán történő tesztelésére szolgál majd.
A következő, Artemis IV küldetés célja, hogy 2028-ban újra embereket juttasson a Hold felszínére.
A NASA szerint az Artemis III után félévente indít holdküldetéseket, és évente legalább egy holdraszállást kísérel meg.
Nukleáris meghajtású űreszközök az űrben
A Holdon túl a NASA elindítja az első nukleáris meghajtású bolygóközi űrhajót, amely 2028 vége előtt a Mars felé veszi az irányt.
Az „Space Reactor‑1 Freedom” névre keresztelt űeszköz egy nukleáris elektromos hajtásnak nevezett technológiát fog tesztelni, amely hatékony, nagy teljesítményű utazást tesz lehetővé a mélyűrben, ahol a napelemek már nem működnek hatékonyan.
Amikor az űreszköz megérkezik a Marshoz, egy Skyfall névre keresztelt tehercsomagként több apró helikoptert bocsát ki, amelyek a bolygó felszínét fogják kutatni.
A Space Reactor‑1 indítása a biztonsági előírások és az újabb kilövésekhez szükséges eljárások próbájául is szolgál majd – közölte a NASA.
Új tudományos küldetések
A NASA több közelgő tudományos missziót is bejelentett.
Köztük van a Nancy Grace Roman Űrtávcső program, amely a sötét energia, vagyis a világegyetem tágulásáért felelősnek tartott titokzatos anyag kutatását viszi tovább.
A Dragonfly misszió keretében 2028-ban egy nukleáris meghajtású oktokoptert, vagyis nyolc rotorral működő drónt indítanak. A jármű 2034-ben érkezik meg a Szaturnusz Titan nevű holdjára, hogy feltérképezze annak összetett, szerves anyagokban gazdag környezetét.
2028-ban indul a Dragonfly küldetés (forrás: angol), amely egy nyolc rotorral felszerelt, nukleáris meghajtású robotot küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titanra. A leszállás után, 2034-ben a jármű a Titan felszíne fölött repülve keresi majd azokat a kémiai és felszíni jellemzőket, amelyek az élet lehetőségére utalhatnak.
A NASA 2028-ban a Marsra küldi a Rosalind Franklin rovert, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) épített. A jármű fedélzetén egy tömegspektrométer kapott helyet, amely szerves molekulákat fog kimutatni és elemezni.
Ettől függetlenül jövőre indul egy új földtudományi misszió is, amely a konvektív zivatarok kialakulását vizsgálja, hogy akár hat órával előre pontosabb előrejelzést adjon a szélsőséges időjárási eseményekről.