Az adatközpontok azok a fizikai létesítmények, amelyekben a banki appok, felhőszolgáltatások és mesterségesintelligencia-platformok működéséhez szükséges teljes infrastruktúra található.
A szakértők riasztást adtak ki a közel-keleti adatközpontokat fenyegető új veszélyek miatt, és arra figyelmeztetnek, hogy az e hónapban jelentett első csapások egy veszélyes új tendencia kezdetét jelzik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Amazon közölte, hogy március 1-jén két, az Egyesült Arab Emírségekben működő adatközpontját dróntámadás érte, egy harmadik, Bahreinben található központja pedig megsérült egy közeli csapásból származó törmeléktől.
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) vállalta a felelősséget a támadásokért, és az állami médiának azt mondta, hogy az akciók célja az volt, hogy feltárják, milyen szerepet játszanak ezek a központok az ellenség katonai és hírszerzési tevékenységének támogatásában.
Elemzők szerint ez az adatközpontok elleni első ismert fizikai támadások egyike lehet. Ezekben az épületekben található az a teljes infrastruktúra, amely a banki alkalmazásoktól a felhőszolgáltatásokon át a mesterségesintelligencia‑ (MI) platformokig mindent működtet.
Az Amazon nem kívánt bővebben nyilatkozni a közel-keleti támadásokról, és az Euronews Nextet egy állapotjelentő oldalára irányította. Március 11-i állapot szerint több amazonos szolgáltatás továbbra sem érhető el, vagy akadozik az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben.
Miért célpontok az adatközpontok?
„Nagyon valószínű, hogy az adatközpontokat a jövőben célba veszik” – mondta Vincent Boulanin, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) mesterséges intelligencia kormányzásával foglalkozó programjának igazgatója.
Boulanin szerint nem meglepő, hogy Irán adatközpontok ellen hajtott végre támadásokat az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. Az adatközpontok adják az MI működéséhez szükséges számítási kapacitást, tárhelyet és nagy sebességű internet-hozzáférést, amely a modellek betanításához kell.
„Az adatközpontok a nemzeti MI‑képességek kritikus építőkövei” – fogalmazott Boulanin. – „Ebből a szempontból az adatközpontokat rendkívül kritikus infrastruktúrának lehet tekinteni.”
Adatközpontokat támadni azért is „érdekes”, mert ez egyszerre fejthet ki hatást a civil lakosságra és potenciálisan az Egyesült Államok haderejére is, amely saját műveleteiben szintén használhat MI‑rendszereket – tette hozzá. Amerikai médiumok arról számoltak be, hogy az Anthropic Claude nevű modelljét az amerikai hadsereg venezuelai és iráni műveletek támogatására is bevetette.
A légicsapások szempontjából leginkább veszélyeztetettnek a „hiperskálázó” adatközpontokat birtokló nagy technológiai cégek, például a Microsoft, a Google Cloud és az Amazon Web Services számítanak, ha a cél az, hogy rámutassanak a rendszerek sebezhetőségére – mondta James Shires, a brit Virtual Routes agytröszt társigazgatója.
A hiperskálázó adatközpontokban legalább 5000 szervert helyeznek el, és kiterjedésük elérheti a több millió négyzetlábnyi (nagyjából 92 900 négyzetkilométeres) területet is – áll az amerikai IBM technológiai vállalat meghatározásában.
Shires szerint a nagy MI‑cégek, például az OpenAI vagy az Anthropic tulajdonában lévő adatközpontok is veszélyben lehetnek, ha a támadók célja az amerikai hadsereg adatfeldolgozásának megzavarása.
„Robusztus” a földi védelem, a légi nem
Elmondása szerint a legtöbb adatközpont „robusztus” földi védelemmel rendelkezik, ám eddig kevesen számoltak az állami szereplők által végrehajtott légicsapások fenyegetésével.
„Amint az a fenyegetési forgatókönyv, hogy egy állam hadviselő félként rakétákat lő ki, az adatközpontok már nem a legmagasabb védelmi prioritást élvezik” – fogalmazott Shires, rámutatva, hogy az olaj- és gázfinomítók vagy a tengervíz-sótalanító üzemek gyakran vonzóbb célpontnak számítanak.
Az Amazon adatközpontjaiban biztonsági őrök, kerítések, kamerák és behatolás-figyelő technológia védi a létesítményeket. A vállalat tűzoltó berendezésekkel és tartalék internetkapcsolattal is rendelkezik arra az esetre, ha valamelyik szerver túlmelegedne.
Az Amazon úgynevezett „elérhetőségi zónákba” csoportosítja adatközpontjait: ezek egy-egy régión belül fizikailag elkülönítik a létesítményeket, hogy egyetlen katasztrófa se béníthassa meg az egész szolgáltatást – derül ki a vállalat egy, az Egyesült Arab Emírségekben létrehozott zónákról szóló, 2022‑es közleményéből.
Ezeket az elérhetőségi zónákat eredetileg azért alakították ki, hogy fizikai katasztrófák – például árvizek vagy földrengések – esetén is biztosítsák a felhőszolgáltatások működését, de a dróntámadások okozta fennakadások mérséklésében is segíthetnek – tette hozzá.
„Ha dróntámadás éri a központot, előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatások leállnak, így az egész adatközpontnak csökkentett kapacitással kell működnie, vagy teljesen le kell állítani” – magyarázta. – „Még ebben a legrosszabb forgatókönyvben is át lehet terelni az adatfeldolgozást ugyanazon régió más létesítményeibe, különösebb nehézség nélkül.”
A rendszer egyetlen korlátját az adatlokalizációs vagy adatszuverenitási szabályok jelentik, amikor a kormányok előírják, hogy bizonyos adatoknak adott országon belül kell maradniuk – tette hozzá.
Megvédhetik-e a megállapodások vagy a rakéták az adatközpontokat?
Shires szerint két lehetőség kínálkozik az adatközpontokat fenyegető veszély mérséklésére: nemzetközi megállapodások kötése, amelyek háború idején tiltott célponttá tennék ezeket a létesítményeket, illetve a védelmi rendszerek megerősítése.
A megállapodások útja azonban „nem túl valószínű”, ha az ellenfelek nyíltan készek kritikus infrastruktúrát, például adatközpontokat támadni – jegyezte meg.
A védelem javítása érdekében Shires szerint az adatközpontokat „kritikus infrastruktúraként” kellene minősíteni, így azokat egy országos rakétavédelmi pajzs – az izraeli Vaskupolához hasonló rendszer – oltalma alá helyeznék.
Izrael rendszere teherautókra szerelt, mobil egységek sorából áll, amelyeket az ország stratégiai pontjain helyeznek el. A katonai személyzet egy 24 órában működő „harcirányítási központban” elemzi az észlelt fenyegetéseket, majd eldönti, milyen típusú rakétát vetnek be az elfogáshoz.
Shires szerint a Vaskupola egyes elemeihez hasonló föld–levegő védelmi rendszereket „rendkívül nagy értékű” létesítmények – például olaj- és gázkészletek vagy kormányzati infrastruktúra – védelmére telepítik.
„A kérdés az, mennyire kellene előre sorolni az adatközpontokat a kritikus infrastruktúrák listáján” – tette hozzá.
Egy másik lehetőség az lenne, ha az adatközpontok közelébe vagy megfelelő szögben, illetve helyszínen telepítenének vagy szerelnének fel meghatározott föld–levegő rakétarendszereket, hogy el lehessen fogni a támadó eszközöket – mondta Shires. A katonai döntéshozók álláspontját az határozná meg, honnan tartják a legvalószínűbbnek a fenyegetést.
Az Egyesült Államok egy, a Vaskupolához hasonló országos védelmi rendszeren dolgozik, amelyet Donald Trump elnök „aranykupolának” nevezett el, és amely a tervek szerint képes lesz hiperszonikus, ballisztikus és fejlett cirkálórakéták, valamint drónok megsemmisítésére. A kezdeményezésre mindeddig azonban nem ítéltek oda közvetlen katonai megrendeléseket.
Az Euronews Next megkereste az Egyesült Államok hadügyminisztériumát, hogy tájékoztatást kérjen az Aranykupola állásáról, illetve arról, fontolóra vennék-e a rakéták adatközpontok közelében történő telepítését, de egyelőre nem érkezett válasz.
Mi következik ezután?
Boulanin szerint nem egyértelmű, hogy az AWS‑adatközpontok elleni dróntámadás a közel-keleti háború „escalációjának” minősül-e.
Nemzetközi jog szerint a polgári infrastruktúra közvetlen támadása tilos fegyveres konfliktus idején, kivéve, ha bizonyítható, hogy azt katonai célokra használják – tette hozzá.
„Ebben az esetben nagyon valószínű, hogy teljesen civil infrastruktúráról volt szó, így az, hogy célba vették az adott központot, jogellenes volt” – mondta Boulanin.
A szakértő szerint az Egyesült Arab Emírségek jogi eljárást is indíthatna az Egyesült Államok dróntámadásai ellen, mivel rendkívül nehéz megállapítani, milyen – ha egyáltalán bármilyen – katonai tevékenységre használták az AWS‑központokat.
Hosszabb távon várhatóan visszaesik az adatközpontokba irányuló beruházási kedv az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és általában a Közel-Keleten.
„Az adatközpontokba irányuló befektetéseket nagyon hosszú távra tervezik, és minden ilyen esemény növeli ennek a befektetésnek a kockázatát” – mondta Shires. – „Ez nagyon aggasztó módon veszélybe sodorja a felhőalapú és MI‑stratégiákat a térség öböl menti gazdaságaiban.”
Az Egyesült Arab Emírségekben mintegy 35 adatközpont működik, ezek 42 százaléka pedig a Mordor Intelligence adatelemző cég 2025‑ös adatai szerint nagy létesítménynek számít, legfeljebb 5000 szerverrel.
A támadások előtt az Emírségek adatközponti piacának nyeresége a cég becslése szerint a 2026‑ra várt 3,29 milliárd dollárról (2,78 milliárd euró) 2031‑re 7,7 milliárd dollárra (6,5 milliárd euróra) nőtt volna.
A növekedés részben az olyan amerikai MI‑cégek, mint az OpenAI és a Microsoft Egyesült Arab Emírségekben létesített adatközpontokba irányuló beruházásainak köszönhető.
Az Euronews Next ezeket az MI‑cégeket is megkereste, hogy megtudja, a támadás hatással lesz-e közel-keleti prioritásaikra, de egyelőre nem kapott választ.