Az olyan félvezetőipari és kutatóközpontok, mint az imec, tehetségeket képeznek, és startupokat támogatnak a számítástechnika, a mesterséges intelligencia és az élettudományok terén.
A fejlett chipek iránti globális kereslet példátlan ütemben növekszik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az olyan innovációs központok, mint a belgiumi imec kutatóintézet, a tehetségek képzésével és startupok támogatásával formálják a technológia következő generációját, hogy választ adjanak a számítástechnika, az egészségügy és a mesterséges intelligencia globális kihívásaira.
„Ha kinyitja a telefonját vagy bármelyik modern eszközt, chipeket lát benne. A félvezetők hajtották a számítástechnika és a kommunikáció reneszánszát, és ma ők teszik lehetővé a mesterséges intelligenciát” – mondta Max Mirgoli, az imec globális fejlesztésért, partnerségekért és vállalkozásfejlesztésért felelős vezetője, egyben ügyvezető alelnöke.
Élen a nanoelektronikában
Az imec, amelynek székhelye Belgiumban van és amelyet gyakran „a világ chip-laborjának” neveznek, a nanoelektronikai kutatás-fejlesztés egyik globális vezetője. Egyetemeket és ipari szereplőket kapcsol össze a következő generációs félvezetőtechnológiák fejlesztése érdekében.
„Négy évtizede négy alappillérre épül az iparág: teljesítmény, fogyasztás, méret és költség” – mondta.
„Folyamatosan növeltük a teljesítményt, csökkentettük az energiafogyasztást, a chip méretét és az árat. Ahogy a hét nanométerről öt, három, majd két nanométerre lépünk, az energiaigény is folyamatosan csökken” – tette hozzá.
„A mai adatközpontok legnagyobb kihívása az energiafogyasztás. A félvezető-ökoszisztémában még rengeteg innovációra van szükség.”
Hatékonyság és katari terjeszkedés
Ahogy az adatközpontok energiaigénye nő, a hatékonyság vált az ágazat legnagyobb kihívásává. „A félvezetők jelentik a modern világ kenyerét.
„Minden országnak szüksége van rájuk, minden iparág rájuk épül” – mondta. „Ahogy nő a kereslet, úgy éleződik a tehetségekért folyó verseny is.”
Ennek a keresletnek a kielégítésére az imec új irodát tervez nyitni a katari Dohában, a Qatar Science and Technology Parkban. „Mindenkinek hozzá kell férnie a félvezetőgyártás képességéhez” – tette hozzá.
„Katar nagyon módszeresen közelített a kérdéshez. Célunk, hogy segítsünk a tehetségek képzésében, vonzzunk magasan képzett szakembereket máshonnan, és mi magunk is profitáljunk ebből a tudásból.”
Idővel a félvezető-ökoszisztéma is átalakult. A vállalatok ma már arra szakosodnak, amihez a legjobban értenek, a szorosan összekapcsolt globális ellátási láncok részeként.
„A versenyt tekintve a félvezetőipar képes volt specializálódni, és minden cég azt csinálja, amihez a legjobban ért” – jegyezte meg.
Startupok támogatása
Az imec nemcsak kutatóközpont, hanem az innováció egyik ugródeszkája is. Az intézet nemcsak házon belül fejleszt úttörő technológiákat, hanem finanszírozással, mentorálással és platformjához való hozzáféréssel segíti a mélytechnológiai startupokat.
„Ehhez az is kellett, hogy pénzügyi támogatást tudjunk nyújtani nekik a korai, seed fázisban. Az első alapunk 135 millió eurós volt” – mondta, hozzátéve: „A második alapot tavaly zártuk le több mint 400 millió eurónál, és már dolgozunk a harmadikon, amely nagyjából 1 milliárd eurós lesz.”
Rámutatott, hogy ma a legértékesebb vállalatok a mélytechnológiai cégek.
„Olyan cégekről van szó, amelyek hardver és szoftver kombinációjával teljesen felforgató platformokat hoznak létre például az élettudományok, a számítástechnika és a kommunikáció területén.”
Az új dohai irodával az imec célja, hogy erősítse a régió félvezető-ökoszisztémáját, és támogassa az innovációt a Közel-Keleten.