Kazahsztán regionális űrközponttá válik: technológiát, tudást és szakembereket oszt meg, Kínával fellövi a Di’er–5 nanoszatellitet, és készül a Szojuz–5/Szunkar rakéta indítására.
Kazahsztán és Kína sikeresen pályára állította közös Di’er-5 nanoszatellitjét (Yao-8 küldetés) tudományos kutatási célokra a kínai Csiucsüan Műholdkilövő Központból, egy Kuaizhou-11 hordozórakétával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Di’er-5 nanoszatellitet az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetemen fejlesztették ki a kínai Northwestern Polytechnical Universityvel együttműködésben.
„Ezt a nanoszatellitet nagy pontosságú mozgás- és helyzet-szabályozás, valamint a Föld-megfigyelési adatok autonóm feldolgozási elemeinek tesztelésére tervezték” – mondja Lazzat Abdizsalilova, az elektronika és asztrofizika szakos hallgató, a műholdfejlesztési program egyik résztvevője.
Az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem tájékoztatása szerint a nanoszatellit nem kizárólag földi állomásokra támaszkodik, hanem közvetlenül pályán képes felismerni és elemezni a távérzékelési felvételeket.
„A nanoszatellit a gyorsaságra készült. Magas reakcióképessége lehetővé teszi az adatok gyors továbbítását a Földre, így különösen hasznos az időérzékeny alkalmazásoknál, például a környezeti megfigyelésben, a katasztrófavédelmi beavatkozásoknál és a biztonsági elemzéseknél” – mondta Lazzat Abdizsalilova.
Az egyik alapvető funkciója a rendkívül stabil, jól manőverezhető célkövetés, amely lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal kövesse pályáról a kijelölt objektumokat.
Korábban a kazahsztáni diákok és kutatók már gyakorlati tapasztalatot szereztek az Al-Farabi-1 és Al-Farabi-2 műholdküldetések révén.
„Míg az előző műholdak elsősorban oktatási és kutatási célt szolgáltak, a Di’er-5 egy sokkal összetettebb célkitűzésekkel rendelkező, nemzetközi kísérleti misszió része” – tette hozzá Abdizsalilova.
A kazahsztáni tudósok számára Kína mára kulcsfontosságú partnerré vált a hosszú távú űregyüttműködésben.
„Következő lépésünk egy új műhold indítása, amelyet 2026-ra tervezünk. Kazahsztán és Kína új közös kezdeményezéseket vizsgál az űrtechnológia területén, a tudományos hasznos terhek fejlesztésétől és a szakemberek képzésétől kezdve egészen a Föld-megfigyelési és mesterségesintelligencia-projektekig” – mondta Nurszultan Meirambekuli, a Farabi Űrtechnológiai Központ vezetője.
2024 júliusában Kazahsztán csatlakozott az orosz-kínai Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) programjához. Az ország jelenleg egy, a Hold körüli pályára állítandó teleszkóp közös indítására készül, és újabb kezdeményezéseket visz előre a csillagászat és az űrtechnológia területén.
Kazahsztán Feszenkov Asztrofizikai Intézete már a küldetés előkészítő fázisában végez kutatásokat. A Hold körüli pályára állítandó teleszkóp jelenleg 2029-es indítással szerepel a tervekben. A berendezés egyik fő gyakorlati célja a Hold környezetének megfigyelése az ott keringő űrszemét azonosítása érdekében.
A Kazahsztáni Stratégiai Kutatások Intézete (KISI) szakértői szerint Kína nemcsak technológiai, hanem intézményi szinten is támogatást nyújt tudományos pályázatok, akadémiai csereprogramok és mérnökök képzése révén.
„Eközben Peking fokozatosan kiterjeszti befolyását, az Övezet és Út kezdeményezésbe (BRI) beépítve az űrtevékenység dimenzióját is, miközben saját űriparát fejleszti és más országokkal kapcsolja össze” – mondta Zsadyra Aszetkızı, az Ázsia-tanulmányok Osztályának vezető szakértője.
A tavaly aláírt techno-gazdasági együttműködési megállapodás részeként Kazahsztán 100 millió jüan (mintegy 12 millió euró) értékű támogatást kapott űrszektorának fejlesztésére.
Mikorra várható a Szojuz-5/Szunkar rakéta indítása Kazahsztánban?
Történelmileg Kazahsztán szorosan kötődik az orosz űrprogramhoz, elsősorban a szovjet időkből örökölt, Kazahsztán területén fekvő Bajkonur űrrepülőtéren keresztül. Kína egyre erőteljesebb űrtevékenysége azonban arra utal, hogy Asztana már nem kíván egyetlen partnerre támaszkodni.
Oroszország az elmúlt évtizedben csökkentette orbitális indításainak számát. 2015-ben 29 startot hajtott végre, szemben a 2025-ben mindössze 17-tel. Ugyanakkor Kína az Egyesült Államok után a második legaktívabb űrhatalommá vált, tavaly 93 hordozórakétát indított.
Kazahsztán ugyanakkor továbbra is szoros űregyüttműködést folytat Oroszországgal. A kazah parlament 2021-ben 2050-ig meghosszabbította Oroszország bérleti szerződését a Bajkonur űrrepülőtérre.
Több mint húsz éve dolgozik együtt Kazahsztán és Oroszország a közös Bajterek űrkomplexum fejlesztésén. Tokajev elnök tavaly novemberi oroszországi látogatásán a felek olyan jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek célja, hogy „új lendületet” adjon a Bajterek-projektnek.
A Szojuz-5, más néven Szunkar rakéta eredetileg 2025 vége előtt startolt volna, ám az indítást elhalasztották. A Roszkoszmosz most azt ígéri, hogy a történelmi jelentőségű start 2026 márciusának végén valósul meg.
Kazahsztán a regionális űregyüttműködés középpontjában
Kazahsztán ad otthont az űrkutatás egyik legikonikusabb helyszínének, a Bajkonur indítóállásnak, ahonnan az emberiség először hagyta el a Földet.
Az ország jelenleg nem törekszik emberes űrrepülésekre, hanem elsősorban gyakorlati űrprojektekre koncentrál: a távközlési műholdaktól és Föld-megfigyeléstől kezdve a környezeti megfigyelésen és biztonsági feladatokon át az adatgyűjtésig.
Ezek a kezdeményezések Kazahsztánt a térség űrtechnológiai és űroktatási központjává teszik, ahol egy fedél alatt kapcsolódik össze a technológia, a tudás és a tehetség.