A 2026-os milánói–cortinai téli olimpián mindenütt megjelenik a mesterséges intelligencia: az irányítástól a közvetítésig, drónokkal kiegészítve.
Az első személyű (FPV) drónoktól, amelyek a sportolókkal együtt repülnek, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, mesterséges intelligenciával vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói–cortinai téli olimpia számos új technológiát vonultat fel.
A szervezők szerint a technológia gyökeresen átalakítja, hogyan követik a szurkolók az eseményeket a televízión, MI-alapú chatbotokon vagy a közösségi médián keresztül. Más újdonságok nagyobb digitális támogatást adnak a sportolóknak, és közelebbről is megmutatják, hogyan működnek az olimpiai fáklyák.
Íme, mely kulcsfontosságú technológiák határozzák meg a közelgő téli játékokat.
Mesterséges intelligencia és drónok az olimpiai közvetítésekben
A milánói–cortinai játékokon „nagyon intenzíven” alkalmaznak majd első személyű (FPV) drónokat, amelyek egészen közelről követik a versenyzőket – mondta Yiannis Exarchos, az Olympic Broadcasting Services (OBS) vezérigazgatója egy múlt heti sajtótájékoztatón.
Bár drónokat először a 2014-es szocsi játékokon vetettek be az olimpián, Exarchos szerint azóta rengeteget fejlődött a technológia. Olaszországban a drónok most először száguldanak majd végig a nézőkkel a szánkópályán, valós időben visszaadva a sportág sebességét és intenzitását.
A cél az, hogy a nézők úgy érezzék, mintha ők is a pályán lennének a sportolókkal – mondta Exarchos.
„Mostanra egy új technológiai generáció áll rendelkezésünkre, amely valóban lehetővé teszi, hogy a drónokat biztonságosan, egészen közel a történésekhez használjuk” – mondta Exarchos. „Olyan képeket fogunk látni, amilyeneket ezeknek a sportágaknak a közvetítésekor még soha nem láttunk.”
Az OBS mesterséges intelligenciát (MI) épít be az olimpiai visszajátszásokba. A műsorszolgáltató MI-vel támogatott technológiája másodpercek alatt képes 260 fokos videót készíteni a sportolókról, több kameraállás felvételeinek kombinálásával – mondta Exarchos.
Az OBS egyik bemutatóvideójában egy síelő ugrás közbeni mozdulatait fagyasztják képkockára, miközben az MI azonnali állóképeket generál arról, hogyan változik a testhelyzete az ugrás befejezéséig.
A képernyőn megjelenő grafikai elemek ezután olyan adatokat mutatnak, mint az ugrás magassága, a levegőben töltött idő vagy a leérkezés sebessége, így a nézők mélyebb betekintést kapnak a sportolók teljesítményébe.
A kibővített visszajátszásokat virtuálisvalóság-videókká (VR) vágják majd a YouTube-hoz hasonló közösségi platformokra, a játékok ismertetője szerint.
MI által vezérelt vizuális elemek segítik majd más sportágak, például a curling közvetítését is. A technológia követi a kő röppályáját, sebességét és megállási helyét, és azt is megmutatja, milyen gyakran söprik előtte a jeget, miközben végighalad a pályán.
Interaktív online olimpiai élmény
Először fordul elő, hogy az olimpia hivatalos honlapján beépített MI-asszisztens válaszol a játékokkal kapcsolatos kérdésekre, és valós idejű eredményeket szolgáltat.
Exarchos szerint a rendszerük más MI-chatbotoktól eltérően nem „véletlenszerű” internetes forrásokra támaszkodik, hanem „pártatlan, pontos” olimpiai adatokon képezték.
Az esemény honlapján MI által készített összefoglalók és cikkkivonatok is megjelennek, amelyek gyors, áttekinthető képet adnak a legfontosabb olimpiai történetekről, és segítenek a rajongóknak eldönteni, mit nézzenek vagy olvassanak el legközelebb – mondta Exarchos.
A honlapon túl a milánói–cortinai játékok szervezői a közösségi médiában is bővítik a történetmesélést. A szervezők „On the Road to the Olympics” címmel egyedülálló rövidfilmes sorozatot indítottak a TikTokon, és a YouTube-bal is együttműködnek egy új, az online trendekre építő „kulturális pillanatok” sorozaton a játékok idejére.
A közvetítések más közösségi platformokon is megjelennek, például a Meta Facebookján, az Instagramon, a WhatsAppon és a Threadsen. További tartalomközpontok kapcsolódnak ázsiai szolgáltatásokhoz, köztük a WeChat és a LINE üzenetküldő alkalmazásokhoz, valamint a Kuaishou és a Douyin rövidvideós appokhoz.
Most először minden helyszínre meghívnak kifejezetten közösségimédia-tartalomgyártókat is, akik kifejezetten a digitális platformokra szabott anyagokat készítenek.
Technológia a sportolók támogatására és védelmére
Visszatér az a mesterséges intelligenciával működő monitorozórendszer, amely a párizsi 2024-es játékokon debütált, és amely a sportolókat célzó támadó üzenetek kiszűrésére és eltávolításra való megjelölésére szolgál.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) adatai szerint a párizsi játékok alatt a rendszer több mint 35 nyelven, 20 ezer közösségimédia-fiókból származó 2,4 millió bejegyzést jelölt meg.
A sportolók olyan digitális eszközökhöz is hozzáférnek, mint az Athlete365 alkalmazás, amely segíti őket a helyszíni kapcsolattartásban, illetve a Get Set, Train Smarter alkalmazás, amely a sérülésmegelőzést építi be az edzésprogramokba.
Szintén visszatér a „The Athlete Moment” elnevezésű szolgáltatás, amelyben a versenyzők közvetlenül futamuk vagy gyakorlatuk befejezése után élő videókapcsolaton keresztül beszélhetnek barátaikkal és családtagjaikkal.
Átlátszó olimpiai fáklyák
A milánói–cortinai játékokra új olimpiai és paralimpiai fáklyát is terveztek, amely megmutatja, hogyan marad életben a láng.
A minimalista, „Essential” névre keresztelt fáklyák egyik oldalán hosszú nyílás fut végig, amelyen keresztül a nézők és a sportolók első ízben láthatják, milyen belső technológia tartja égve a lángot.
A tűz fenntartásához az égő élelmiszer-hulladékból és maradékokból előállított bioüzemanyagot használ – közölte az olasz gyártó, a Versalis. Maga a fáklya is újrahasznosított anyagokból, például alumíniumból és rézből készül.
Minden egyes fáklya akár tízszer is újra felhasználható; ez a tervezői döntés egyértelmű üzenet arról, hogy Olaszország számára kiemelt fontosságú a fenntarthatóság – mondta Raffaela Panie, a Milano 2026 olimpiai játékok márka- és arculati igazgatója.
Az olimpiai láng stafétája 2025. december 6-án Rómában indult útjára, majd Olaszország-szerte utazik tovább, mielőtt február 5-én megérkezik Milánóba.