A projektben a NASA szorosan együttműködik az amerikai energiaügyi minisztériummal.
A NASA évek óta dolgozik egy olyan nukleáris reaktor kifejlesztésén, amely egy vagy több tervezett Holdbázis energiaellátását szolgálja. A reaktort a NASA az Artemis program keretében építené meg, Donald Trump amerikai elnök pedig már tavaly decemberben aláírta azt a rendeletet, mely szerint legkésőbb 2030-ig el kell kezdeni a bázis építését.
Kedden a NASA és az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE ) bejelentette, hogy aláírtak egy nyilatkozatot, melyben megerősítik elkötelezettségüket a határidő betartása mellett. A cél egy 100 kilowattos reaktor építése a Hold déli pólusán.
Jares Isaacman NASA-igazgató közölte, hogy "Donald Trump elnök nemzeti űrpolitikájának részeként az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy visszatérjen a Holdra, kiépítse az állandó tartózkodáshoz szükséges infrastruktúrát, és megtegye a szükséges beruházásokat a következő nagy lépéshez, mely a Mars, és a világűr annál is távolabbi részének felfedezése." Isaacman szerint a megállapodás szorosabb együttműködést tesz lehetővé a NASA és az Energiaügyi Minisztérium között, a cél pedig a szükséges képességek biztosítása és az űrkutatás és a későbbi felfedezések új aranykorához.
Cél a Hold és a Mars
Az űrkutatás szakértői szerint az atomenergia életképes megoldás az űr távoli régióiban (például a Holdon vagy a Marson) felállított, emberek által lakott és működtetett előőrsök számára. A maghasadással működő reaktorok éveken át képesek folyamatosan áramot termelni anélkül, hogy utántöltésre lenne szükség, és nem függnek a változó időjárási körülményektől vagy a napsugárzástól.
A NASA és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma már több mint fél évszázada dolgozik együtt az űrben használható nukleáris energiarendszereken. Az évtizedek során a NASA számos robotikus szondája (köztük a Szaturnusz körüli keringő Cassini és a Curiosity, illetve a Perseverance marsjárók) radioizotópos generátorokat használtak áramforrásként - írja a Space magazin.
"A történelem azt mutatja, hogy Amerika akkor jár a világ élén, amikor a tudomány és az innováció összefog (a Manhattan-projektől az Apollo-misszióig), hogy új, korábban elérhetetlennek hitt határokat érjen el" - hangsúlyozta nyilatkozatában Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, hozzátéve, hogy eez a megállapodás folytatja ezt az örökséget.
Hivatalos jelentések szerint Oroszország is tervezi, hogy atomerőművet épít a Holdon (a hírek szerint a következő évtizedben), és ebből tervezi holdi űrprogramjának és egy közös orosz-kínai kutatóállomásnak az energiaellátását.
Jurij Gagarin szovjet űrhajós 1961-ben elsőként repült az űrbe, Oroszország pedig vezető szerepetet töltött be az űrkutatásban, de az elmúlt évtizedekben az ország lemaradt az Egyesült Államoktól, és egyre inkább Kínától is.