Elemzőket kérdeztünk meg arról, hogyan változott a netes felhasználói élmény, és az „unalmas” AI miért lehet jobb a csirivirinél.
Az agresszív AI-chatbotoktól az értelmetlen e-kereskedelmi termékösszefoglalókig az „AI-moslék” 2025-ben igazán lendületbe jött, beszennyezve a keresőmotorokat, a vásárlási platformokat, sőt még a Fehér Ház hivatalos kommunikációs csatornáit is.
A kifejezés az alacsony minőségű, általában nem kívánatos AI-generált tartalmakat jelöli, amelyek az idei adatok szerint csúcsot döntöttek az interneten.
Az online médiával, közösségi és fogyasztói intelligenciával foglalkozó Meltwater megállapította, hogy 2025-ben az „AI-moslék” említései az interneten kilencszeresére nőttek 2024-hez képest, a negatív megítélés pedig októberben elérte az 54 százalékot.
A keresőoptimalizálással foglalkozó (SEO) cég, a Graphite szerint az AI által írt cikkek már a weben található angol nyelvű tartalmak több mint felét teszik ki. Az „AI-moslék” még az Év szava 2025 címet is megkapta a Merriam-Webstertől és Ausztrália nemzeti szótárától.
Ahogy 2025 a végéhez közeledik, visszatekintünk, hogyan változtatták meg az AI-funkciók az internet leggyakrabban használt oldalait, és azt is megosztjuk, milyen lehet 2026 a világhálón.
„Megoldások, amelyek problémát keresnek”
A dizájn területén nagy a nyomás, hogy megmutassuk a részvényeseknek: ‘Lám, AI-t tettünk a termékünkbe’” - mondta Kate Moran, a Nielsen Norman Group kutatásért és tartalomért felelős alelnöke.
- mondta Moran az Euronews Nextnek, hozzátéve, hogy az elmúlt években a terméktervezőknek lényegében bárhová be kellett építeniük az AI-t, akkor is, ha ennek nem sok értelme volt.
Példaként Moran a Metát hozta fel, amely tavaly AI-alapú keresést vezetett be az Instagramon, lecserélve a hagyományos keresősávot.
„Nagyon gyorsan visszakoztak, mert biztos vagyok benne, hogy az emberek dühösek voltak. Az ember úgy hiszi, hogy a keresősáv egy bizonyos dolgot csinál, aztán hirtelen, amikor gépelni kezd, egy AI-chatbottal beszél, amit nem akart. Ez rossz élmény” - mondta Moran.
Idén az AI-moslék a fizikai világba is átszivárgott, egy AI-központú fogyasztói hardver, a Humane AI Pin például lesújtó értékeléseket kapott a felhasználóktól és a vezetőktől, köztük a Logitech vezérigazgatójától, Hanneke Fabertől.
„Ami most kint van, az olyan megoldás, amely nem létező problémát keres” - mondta Faber a Bloombergnek adott interjúban.
Az aktív felháborodástól a passzív érdektelenségig
A Meta különösen aktívan ölelte magához az AI-eszközöket és az AI-generált tartalmakat, idén egy kifejezetten az „AI-mosléknak” szentelt új alkalmazást is elindítva.
Az OpenAI Sora alkalmazására reagálva, amely AI-jal segíti a felhasználókat videók készítésében, a Meta bevezette a „Vibes”-t az európai piacokra novemberben. A vállalat úgy írja le a platformot, mint „egy vadonatúj feed, ahol rövid, AI-generált videókat hozhatsz létre és oszthatsz meg, mások tartalmait remixelheted, és képzeletbeli lehetőségek világát fedezheted fel”.
Ám a Business Insider által látott belső adatok szerint a Vibes Európában nem kavart nagy hullámokat, az indulást követő első hetekben mindössze 23 000 napi aktív felhasználót vonzott. A legnagyobb közönség Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban volt, országonként 4 000 és 5 000 napi aktív felhasználóval.
A vállalat nem teszi közzé nyilvánosan a felhasználószámokat, és nem reagált az Euronews Next megkeresésére.
Különösen zavarba ejtő a Meta AI-generált tartalmak felé való fordulása, tekintve, hogy a cég az év elején még a nem eredeti tartalom visszaszorításáról beszélt, és azt tanácsolta az alkotóknak, hogy a rövid, alacsony értékű videók helyett a „hiteles történetmesélést” részesítsék előnyben.
Miért nem mindig a több AI a válasz
Moran szerint a látványos AI-eszközök gyakran nem azt adják, amit a felhasználók egy digitális terméktől vagy szolgáltatástól várnak. Összezavarhatják őket, mert megkérdőjelezik azt az alapvető felfogást, hogyan kellene ezeknek a szolgáltatásoknak működniük, amit ő „mentális modellnek” nevez.
Daniel Mügge, az Amszterdami Egyetem kutatója, aki a RegulAite projekt keretében vizsgálja az AI európai kormányzását, úgy látja, ez nagyobb problémára mutat rá a techcégek prioritásaiban.
„Ami egyértelmű és valóban aggasztó, hogy ezek közül több vállalat egymás közti versengésbe kezdett”, mondta az Euronews Nextnek.
- tette hozzá.
Mügge szerint különösen a generatív AI kapott aránytalanul nagy figyelmet ahhoz képest, hogy viszonylag korlátozott a gazdaság egészére gyakorolt hatása. Úgy véli, az Európai Uniónak jobban megérné olyan AI-ba fektetni, amely konkrét társadalmi problémákat kezel, például a robotikában vagy a gyártásban.
- mondta Mügge, példaként az általa kifejezetten károsnak tartott hirdetési AI-eszközöket említve.
„Szerintem pont az ilyen beruházásokra nincs szükség, és ha például Európában nincs belőlük, az inkább jó hír, mint rossz.”
Lehet, hogy az „unalmas” AI hosszú távon jobb?
Az internetet elárasztó AI-moslék mennyisége miatti felháborodás nyomán egyes oldalak - köztük a Pinterest és a YouTube - olyan funkciókat vezettek be, amelyekkel a felhasználók korlátozhatják, mennyi AI-generált tartalmat látnak.
Moran szerint az ilyen funkciók, valamint a gyakorlatiasabb, kevesebb felhasználói interakciót igénylő AI-eszközök az online felhasználói élmény üdítő pontjai.
„Amiben ez a technológia igazán hasznos, ami szerintem tényleg megváltoztatja az általunk tervezett termékeket és a munkamódszereinket, azok nem a látványos, „szexi” dolgok” - mondta.
Hasznos, ha nem is izgalmas példaként az Amazon AI-jal készített termékértékelés-összefoglalóját említette, amely úgy javítja a felhasználói élményt, hogy közben nem változtatja meg alapjaiban a szolgáltatással való interakciót.
„Nagyon értékes, ha gyors, kvalitatív összegzést tudunk adni arról, hogyan vélekednek az emberek az adott termékről, és ehhez nulla interakció kell. Az embereknek csak el kell olvasniuk” - mondta.
Mügge szerint az is jó irány lehet az európai technológiai ökoszisztémák számára, ha teret adnak kisebb, hasznos termékeket készítő vállalkozásoknak, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak.
„Úgy gondolom, hogy a viszonylag kisebb, sokkal specializáltabb cégeknek nagy mozgásterük van arra, hogy ebben érdemi szerepet játsszanak, és akkor nem kell annyit aggódni amiatt, hogy nincs európai versenytársa az OpenAI-nak” - mondta Mügge.
Mügge és Moran egyetértenek abban, hogy fordulni látszik a trend: az AI-hype helyét egyre inkább a tudatosabb, hatásra fókuszáló terméktervezés és stratégia veszi át.
- mondta Moran.
„Jelenleg ezek a kisebb, szűkebb fókuszú funkciók sokkal könnyebben használhatók az emberek számára, és még ha nem is látványosak vagy „szexik”, nagyon nagy különbséget tudnak hozni az emberek életében” - tette hozzá.