Az MI-rendszerek 2025-ben 80 millió tonna CO₂-t bocsáthatnak ki, és annyi vizet fogyaszthatnak, mint a világ palackozottvíz-ipara. Nehéz mérni: a techcégek alig adnak adatokat.
Egy új tanulmány szerint a mesterséges intelligencia (MI) szén-dioxid-kibocsátási lábnyoma 2025-ben elérheti New York városáét vagy egy kisebb európai országét, és annyi vizet használhat fel, mint amennyit idén a palackozott víz ipara világszinten fogyaszt.
A jelentés becslése szerint az adatközpontokban futó MI-rendszerek 2025-ben 32,6 millió és 79,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért lehetnek felelősek.
Ez nagyjából megegyezik New York város teljes kibocsátásával, amelyet a jelentés 2023-ban 52,2 millió tonna CO₂-re tesz.
Az alsó határ nagyjából megfelel Norvégia 2023-as teljes kibocsátásának, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ben közzétett adatai szerint mintegy 31,5 millió tonnára becsülnek.
Az adatközpontok nagy létesítmények, amelyekben az olyan online szolgáltatásokat működtető szerverek találhatók, mint a felhőalapú számítástechnika, a videóstreaming és az MI.
Ezek a szerverek nagy mennyiségű hőt termelnek, és a biztonságos működéshez gyakran vízalapú hűtőrendszerekre támaszkodnak.
Ahogy az MI és más technológiák fejlődése felgyorsul, az olyan adatközpontok iránti kereslet is megugrott, amelyek működtetéséhez energiára, hűtéséhez pedig vízre van szükség.
A tanulmány azt is becsüli, hogy az MI vízfelhasználási lábnyoma 2025-ben a palackozott víz globális éves fogyasztásának nagyságrendjét érheti el, 312,5 és 764,6 milliárd liter között.
A vízfogyasztás magában foglalja az adatközpontok hűtéséhez szükséges közvetlen felhasználást, valamint az áramtermeléshez kapcsolódó közvetett fogyasztást is. A tanulmány szerint a közvetett vízfelhasználás akár négyszerese is lehet a közvetlennek, a technológiai vállalatok mégis ritkán teszik közzé ezt a mutatót.
Európa „tisztább” előnye
Európa a világ adatközpontjainak mintegy 15 százalékának ad otthont, és ezzel csak az Egyesült Államok mögött áll, amely nagyjából 45 százalékot képvisel a Világgazdasági Fórum szerint.
A jelentés megjegyezte, hogy Európa lényegesen tisztább villamosenergia-termelésből profitál.
Az európai villamosenergia-hálózatok szén-dioxid-intenzitása hozzávetőleg 174 gramm CO₂ kilowattóránként (gCO₂/kWh), ami kevesebb mint fele a globális átlag 445 gCO₂/kWh értékének, és lényegesen alacsonyabb az Egyesült Államokban mért 321 gCO₂/kWh értéknél.
Ez azt jelenti, hogy az Európában működő adatközpontok az elfogyasztott villamos energia egységére vetítve lényegesen kisebb szén-dioxid-kibocsátási lábnyommal rendelkeznek.
Az átláthatóság hiánya
A tanulmány 11 nagy technológiai vállalat környezetvédelmi jelentéseit vizsgálta, és következetes hiányosságokat talált az átláthatóságban. A vizsgált cégek között szerepeltek (itt sorolja fel a vállalatokat).
Egyik vállalat sem közöl kifejezetten az MI-re vonatkozó környezeti mutatókat, noha több cég elismeri, hogy az MI a növekvő energiafelhasználás egyik fő hajtóereje.
A tanulmány felülről lefelé építkező megközelítést alkalmazott: a nagy technológiai vállalatok – köztük az Amazon, az Apple, a Google és a Meta – nyilvános fenntarthatósági jelentéseit az MI áramigényére vonatkozó becslésekkel és a hálózati intenzitási tényezőkkel kombinálta, hogy megbecsülje az MI környezeti lábnyomát.
Ugyanakkor a szerző hangsúlyozta, hogy „jelentős bizonytalanság övezi ezeket a számokat”, mivel a vállalati beszámolók ritkán különítik el az MI-hez és a nem MI-hez köthető számítási tevékenységeket.
„További, adatközpont-üzemeltetőktől származó nyilvánosságra hozatalokra van sürgősen szükség, hogy pontosabbá váljanak ezek a becslések, és felelősen lehessen kezelni az MI-rendszerek növekvő környezeti hatásait” írta de Vries-Gao.
Miközben egyetlen vállalat sem közöl kifejezetten az MI-re vonatkozó mutatókat, olyan cégek, mint a Google, a Meta és a Microsoft 2023-ban és 2024-ben jelentős növekedésről számoltak be az áramfogyasztásban, a növekedést az MI-nek tulajdonítva.
„Mivel az adatközpontok környezeti hatása gyorsan nő, a technológiai szektorban az átláthatóság iránti igény is egyre sürgetőbb” – tette hozzá.
A kutatás új szabályozásokat sürget, amelyek kötelezővé tennék további környezeti mutatók nyilvánosságra hozatalát, többek között az MI-rendszerek működésének pontos helyszíneit, az egyes helyszíneken folyó működés léptékét, valamint az egyes létesítmények vízhasználati hatékonysági (WUE) értékeit.
Az Euronews Next megkereste a technológiai vállalatokat, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.