Az Európai Unió technológiai szabályozását azóta támadja a Trump-kormányzat, a republikánusok és a techcégek édekeltségi körei, hogy Donald Trump megkezdte második elnöki ciklusát.
HIRDETÉS
Az amerikai képviselőházban szerdán az EU digitális politikájáról üléseznek. Hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok érdekei között egyre nagyobb szakadék nyílik azzal kapcsolatban, hogy a technológiai óriásvállalatok működését hogyan kellene szabályozni.
Az Igazságügyi Bizottság "Európa fenyegetése az amerikai beszédre és innovációra" címmel kiírt meghallgatásának az a célja, hogy azon megvitassák az európai szabályozási politikákat és az uniós tagállamok által gyakorlatban alkalmazott forgatókönyveket. Mint azt írják, a bizottság arról fog tárgyalni hogy "az európai online cenzúra törvényei (...) hogyan fenyegetik az amerikaiak szabad online beszédhez való jogát".
Az uniós törvényeket, különösen a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, a digitális piacokról szóló törvényt (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) azóta támadják az amerikaiak, hogy Donald Trump megkezdte második elnöki ciklusát, nagyobb szabadságot adva a szóban forgó techcégeknek úgy a gazdasági, mint a politikai kérdésekben. Amerikai kormányzati tisztviselők és vállalati vezetők szerint az európai szabályozások igazságtalanok.
A 2023 óta hatályban lévő DSA-nak részben az a célja, hogy visszaszorítsa az illegális online tartalmakat. A republikánusok szerint a törvény célja nem ez, hanem a konzervatív vélemények elhallgattatása.
Amióta a törvény hatályba lépett, az Európai Unió több vizsgálatot indított az amerikai vállalatok ellen. A Google, a Meta és az Apple elleni vizsgálatok egyike sem zárult le.
Augusztusban Jim Jordan, a kongresszus elnöke tárgyalt az EU technológiai biztosával, Henna Virkkunennel. Mint azt Jordan egy nyilatkozatában írta: "semmi sem enyhítette a DSA-val kapcsolatos aggodalmait".
Az uniós reakciók
A kongresszusi meghallgatáson az Európai Uniós senki nem fogja képviselni. Thierry Breton volt belső piaci biztos azt mondta, hogy nem fog tanúskodni a bizottság előtt, igaz ezt nem is tehetné meg, hiszen az Európai Bizottság intézkedése alapján a leköszönt biztosok nem nyilatkozhatnak az intézmény előzetes engedélye nélkül.
Virkkunen Jordannek írt legutóbbi levele szerint "a DSA az EU szuverén jogszabálya", és minden érintett vállalatra vonatkozik, függetlenül attól, hogy annak hol van a székhelye.
A politikus a levélben újból nyomatékosította, hogy a DSA "teljes mértékben tiszteletben tartja és támogatja az alapvető jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát", és hozzátette, hogy az olyan elvek, mint például a kiskorúak és a fogyasztók online védelme, "az óceánon innen és túl" is érvényesek. Virkkunen szerint az európai fél továbbra is elkötelezett a nyílt párbeszéd mellett.
A politikust a közelmúltban uniós politikusok is bírálták, amiért nem reagált nyilvánosan az amerikai elnök fenyegetéseire, miszerint vámokat vet ki azokra az országokra, amelyek technológiai szabályozásai korlátozzák az amerikai technológiai vállalatok érdekeit. A Bizottság szóvivője megvédte Virkkunent, mondván, hogy "minden alaptalan állítással szemben vissza fog vágni, ezt már megtette, és ezt folytatni fogja".
A kongresszusi meghallgatás nemcsak az uniós szabályokra, hanem az Egyesült Királyság online biztonsági törvényére (OSA) is kiterjed, amely hasonló módon próbálja megvédeni a felhasználókat a káros online ártalmaktól. Az év elején a brit hatóság levelet küldött az amerikai székhelyű vállalatoknak, amelyben közölte velük, hogy a törvény értelmében kockázatértékelést kell végezniük, különben súlyos büntetésekre számíthatnak.