Észak-Korea két olyan légvédelmi közeli rakétát indított a hét elején, amelyek "kiváló harci képességgel" rendelkeztek. De mit tudunk az arzenáljukban lévő többi fegyverről?
HIRDETÉS
Észak-Korea a hét elején új légvédelmi rakétafegyvereket indított, amelyek a kormány állítása szerint "kiváló harci képességekkel" rendelkeznek - olvasható a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) közleményében.
A közlemény azt írta, hogy a két új rakéta "különböző légi célpontok", például támadó drónok és cirkálórakéták megsemmisítésére alkalmas.
A KCNA jelentése nem részletezte a rakétákat, csak annyit közölt, hogy "működésük és reakciómódjuk egyedi és különleges technológián alapul". Azt sem közölték, hogy hol végezték a tesztet.
Íme minden, amit Észak-Korea rakétaarzenáljáról tudunk.
Interkontinentális rakéták be nem jelentett rakétabázisokon
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) augusztusi jelentése szerint Észak-Korea egy sor be nem jelentett rakétaműködtető bázist épített ki, amelyek nem részei semmilyen demilitarizációs folyamatnak. Szakértők becslései szerint 15-20 olyan ballisztikus rakétabázis és robbanófej-tároló létesítmény létezhet, amelyeket Észak-Korea soha nem jelentett be.
A kínai határtól 27 kilométerre fekvő Sinpung-dong rakétabázison valószínűleg hat-kilenc Hwasong-15 vagy Hawsong-18 interkontinentális ballisztikus rakéta található a hozzájuk tartozó indító- vagy szállítórakétákkal - írja a CSIS.
A Hwasong-15, vagy más néven KN-22, a CSIS szerint egy legfeljebb 22,5 méter hosszú rakéta, amely akár 13 000 kilométerre lévő célpontokat is elérhet.
Észak-Korea valószínűleg 2017-es első indítása óta fejleszti ezt a rakétát, amikor is médiajelentések szerint 53 percig és 4475 kilométert repült, mielőtt Japán partjainál landolt.
Az első teszt során a jelentések szerint az észak-koreai vezetés azt mondta, hogy a rakéta "szupernagyméretű nehéz robbanófejjel rendelkezik, amely képes az Egyesült Államok egész szárazföldjét eltalálni".
A Hwasong-18-asok feltehetően szilárd hajtóanyagú rakéták, amelyek az amerikai fegyverzetellenőrzési szövetség szerint számos előnnyel rendelkeznek, például rövidebb indítási idővel, könnyebb kezelhetőséggel és tárolással, valamint kisebb rakéták indításának lehetőségével.
Észak-Korea rendelkezik Hwasong-19 rakétákkal is, amelyeket tavaly novemberben tesztelt és indított először válaszul arra, amit Kim Dzsong Un észak-koreai vezető "provokációknak" nevezett Dél-Korea és az Egyesült Államok részéről.
Nukleáris és rövid hatótávolságú rakéták
A CSIS jelentésében kiemelt további bázisok közé tartozik a Dél-Koreával közös demilitarizált övezettől nagyjából 52 kilométerre északra található Kal-Gol bázis, amely a jelentések szerint egy 500 kilométeres hatótávolságú Hwasong-6 rakétával rendelkezik.
Az 1991 óta szolgálatban lévő rövid hatótávolságú rakéta becslések szerint 10,9 méter hosszú, és egyszeri, legfeljebb 770 kilogramm hasznos terhet hordoz. Ezt a rakétát számos más ország is használja, köztük Irán, Irak, Egyiptom, Líbia, Szíria, Vietnam és Jemen - írja a CSIS.
A jelentés kifejtette, hogy más bázisok is felszerelhetők a Hwasong-9-cel, amelyet a CSIS a Hwasong-6 megnövelt hatótávolságú változataként ír le.
A 13,5 méter hosszú rakéta hatótávolsága 1000 kilométer, indítótömege 6400 kilogramm, egyetlen robbanófejjel, amely lehet "hagyományos nagy robbanóerejű, nukleáris, vegyi vagy biológiai".
A különböző rakétákat az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint nukleáris fegyverekkel egészítenék ki, annak ellenére, hogy az ENSZ határozatai nemzetközi szankciókat szabnak ki az országra ezek megépítése miatt.
A FAS becslése szerint Észak-Korea 2024-ben akár 90 nukleáris robbanófej előállításához elegendő anyaggal rendelkezik, de valószínűleg ennél kevesebbet, közelebb 50-et szerelt össze.
Észak-Korea az elmúlt években Kim Dzsong Un vezetése alatt felgyorsította fegyverkezési programját, gyorsan modernizálta fegyveres erőit, új fegyvereket fejlesztett ki, és interkontinentális ballisztikus rakétákat tesztelt, amelyek szinte bárhová eljuthatnak az Egyesült Államokban - írta nemrég a CNN.
Ezek a lépések sértik az ENSZ szankcióit, amelyek szigorúan korlátozzák Észak-Korea hadianyaghoz, fegyverekhez való hozzáférését. Az elszigetelt ország azonban az ukrajnai orosz invázió óta fokozta együttműködését Moszkvával, és csapatokat küldött a frontvonalakra, ami táplálja azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország cserébe segíthet Phenjan technológiáinak és ellátási vonalainak fellendítésében.