Negyvenöt éve indult az űrbe Farkas Bertalan, ezzel Magyarország a hetedik volt az űrbe kijutó nemzetek sorában. A magyar származású Charles Simonyi „amerikai színekben” döntött rekordot: űrturistaként kétszer keringett a Föld körül. A 31 éves Kapu Tibor kimondottan fiatal űrhajós.
HIRDETÉS
„Az első születésemre nem emlékszem, de a másodikat, a Földre visszatérést a legapróbb részletekig képes vagyok felidézni. Mert minden űrhajós, mikor visszatér a világűrből, újjászületik” – így emlékezett vissza űrrepülésének évfordulójára, kivált pedig a landolásra Farkas Bertalan.
Ez utóbbi nem volt zökkenőmentes: déli egykor vált le a kabin az űrállomásról, majd 85 kilométeres magasságban belépett a sűrű légkörbe. A külső burok négy perc alatt szinte szénné izzott, aztán az ejtőernyőrendszer 9 kilométeres magasságban kinyílt. A fékezőrakéták azonban meghibásodtak, így hatalmas terheléssel csapódtak a földbe – mintha két emeletről szabadesésben zuhantak volna. Az orvosok attól tartottak, hogy a két űrhajós súlyosan megsérült.
De nem esett komolyabb bajuk.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov éppen negyvenöt éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén.
Magyarország a hetedik volt az űrbe kijutó nemzetek sorában, ami – Farkas Bertalan szerint – fantasztikus teljesítmény. „Megelőztük a nyugatnémeteket, a japánokat, a franciákat. A Föld akkori 4,5 milliárd lakosából én voltam a 94., aki már járt a világűrben. Azért ez nem kis dolog” – mondta visszaemlékezésében az egykori vadászpilóta.
Azóta összesen 54 ország asztronautája emelkedett a sztratoszféra fölé.
Az űrutazás akkor, sőt napjainkban sem vethető össze például az amerikai elnöki gép, az Air Force One kényelmével. A televíziós közvetítés híven érzékeltette, hogy Farkas és Kubaszov szinte nyomorgott a szűk kabinban.
Az űrutazás végül a tervezettnél valamivel hosszabbra sikeredett: összesen csaknem kilenc napot, egészen pontosan nyolc napot és 20 órát töltöttek a Föld körüli pályán a tériszonyosoknak nem ajánlott karcsú kapszulában.
Az út során csatlakoztak a Szaljut 6 űrállomáshoz, amely valamelyest tágasabb volt: egy nyomasztó hálótér, zuhanyzó, vécé és egy parányi éléskamra állt az űrutasok rendelkezésére.
A kutatómunkán és a tudományos kísérleteken kívül az egyetlen lazább pillanat az volt, amikor Farkas Bertalan az űrből olvasta fel az esti mesét.
Visszatérése után hősként ünnepelték, azt azonban fájlalta, hogy – talán Jurij Gagarin végzetes légibalesete miatt – íróasztal mögé kényszerítették, és többé nem repülhetett vadászgépén.
Az első magyar űrhajós neve mindenesetre megmarad az örökkévalóságban: róla nevezték el Farkasbercit, a Naprendszer kisbolygóövében található egyik aszteroidát.
A helyettes
Az 1949. augusztus 8-án született Magyari Béla mindössze hat nappal volt fiatalabb a ma 75 éves Farkas Bertalannál. Mindketten tökéletesen felkészültek az első magyar űrhajós szerepére.
Egyik barátja szerint rokoni szálon múlott, hogy nem Magyari indult első magyarként az űrbe. A szovjet űrhajós, Valerij Kubaszov nagybátyja volt a kilövőállomás parancsnoka. Kubaszov párja pedig Farkas volt, így cseréről szó sem lehetett – Magyari maradt a tartalék.
Ez azonban valószínűleg csak a csalódott Magyari magyarázata.
A személyt ugyanis nem a szovjetek, hanem a magyar kormány jelölte ki. A sikeres képzés végeztével az Interkozmosz vezetője a magyar vezetéstől tudakolta, hogy akkor mégis kit indítanak. Az akkori honvédelmi miniszter magához rendelte az előkészületekben résztvevő magasrangú tiszteket, és nekik szegezte a kérdést: ki legyen a két jelölt közül az első magyar űrhajós.
„Miniszter elvtárs, jelentem, hogy én ahányszor Csillagvárosban jártam, mindig Farkas Bertalan volt a szóvivő, mindig ő adta elő, hogy mi a probléma, soha nem Magyari Béla, aki többnyire csak bólogatott és helyeselt ilyenkor. Én azt tapasztaltam, hogy Béla nem szívesen beszél. [...] Ezért én jelenleg alkalmasabbnak tartom Farkas Bertalant” – jelentette a légierő egyik vezetője korrajznak megfelelő válaszában, és ezzel mások, sőt a miniszter is egyetértett.
Magyari Béla a döntés megszületéséig ugyanakkora publicitást kapott, mint a végül kiválasztott Farkas Bertalan.
Később teljesen megkeseredett, és a Magyar Nemzetnek 2009-ben adott interjújában a leginkább azt fájlalta, hogy a rendszerváltás után elfelejtették, doktori címe ellenére kitették kutatói állásából, szívizomgyulladása miatt pedig már nem ülhetett vadászgépre. Ötvenegy évesen nyugdíjazták, ami – ahogy fogalmazott – talajvesztést jelentett a számára.
Magyari Béla 2018-ban, 68 évesen hunyt el.
Az űrturista
A Budapesten született Simonyi Károly 17 évesen emigrált, és Dánia közbeiktatásával végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol 1988-ban állampolgárságot kapott.
A Microsoft egyik vezető szoftvermérnökeként tett szert mesés vagyonára, amivel azt is megengedhette magának, hogy az űrutazási irodának megfelelő Space Adventures közvetítésével kétszer is vegyen jegyet egy-egy rakétaútra.
A jegy pontos árát üzleti titokként kezelik – a kiszivárgott hírek szerint 20-25 millió dollárba kerül egy rövid kirándulás.
Noha Simonyi Charlesként „amerikai színekben”, csillagos-sávos lobogóval a karján járt az űrben orosz kabinban, visszatérése után a szülőhazájában is ünnepelték, napokkal később pedig Sólyom László köztársasági elnök pedig tekintélyes magyar elismeréssel tüntette ki.
Az űrturistáskodás előtt szinte ugyanolyan kemény kiképzésen kellett átesnie, mint a hivatásos asztronautáknak, az utazás során pedig a tudományos kísérletekben történő részvételt is elvárták tőle.
Ez azonban nem szegte kedvét. A világ ötödik űrturistájaként befizetett egy újabb útra, így hetedik űrturistaként is ő az első „műkedvelő” asztronauta, aki kétszer járt a kozmoszban.
A jótékonykodó mecénásként is ismert Simonyi ötmilliárd dolláros vagyonával 2001-ben a Forbes szerint a harmadik leggazdagabb magyar volt a világon Péterffy Tamás és Soros György mögött, Mészáros Lőrinc azonban töretlenül halad felfelé, és Simonyi pozícióját veszélyezteti.
Simonyi visszatérő rémálma volt – mesélte a Forbesnak –, hogy egyszer csak újra Magyarországon találja magát, és „kezdhet mindent elölről”.
A gépészmérnök
Az űrutazások hajnalán a vadászpilóták közül válogatták ki a leendő asztronautákat. Ma már inkább civil szakemberek szállnak be az űrhajóba.
A 33 éves Kapu Tibor például nyíregyházi gépészmérnök, és a saját bevallása szerint az utolsó nap utolsó óráiban jelentkezett a HUNOR-programba.
A Hungarian to Orbit, a Magyar az Űrbe programot a kormány 2021-ben indította el, hónapokkal később pedig pályázatot hirdetett.
A 247 jelölt közül Kapu bekerült a szűk keretbe, és végül ő indul a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski küldetésspecialistával, az indiai pilóta Subansu Sukla irányításával az amerikai Peggy Whitson parancsnoksága alatt az Axiom Space negyedik, kéthetes küldetésére.
„Ma 45 éve, hogy Farkas Bertalan elindult a világűrbe. Ma 1 éve, hogy engem választottak utódjának. Ez a nap egyre többet jelent nekem” – jegyezte meg a fiatal űrhajós a közösségi oldalán azok után, hogy találkozott legendás elődjével.
A tartalékos villamosmérnök
A 35 éves Cserényi Gyula, a Bosch egykori villamosmérnöke minden nap ugyanúgy készül a fellövésre, mint az első számú kiszemelt, Kapu Tibor.
Mindketten karanténba kerültek, és ez alatt az idő alatt a szervezetüket felkészítik az űrutazás megpróbáltatásaira.
„A karantén ideje alatt a hajnali futás biztosítja a fizikai és mentális egészségemet is” – jegyezte meg Cserényi Gyula.
A legszűkebb válogatásba összesen négyen kerültek be.
Az indulók végleges sorrendjéről végül – az Európai Űrügynökség és az amerikai szakemberek véleményét figyelembe véve – magyar szakértői bizottság döntött, és erről zárt ajtók mögött tájékoztatták a négy kandidátust. A sorsdöntő percekben pszichológus is velük volt – mondta a magyar űrkutatási miniszteri biztos.
A több mint egyéves képzés után félszáz szempontot elemeztek a szakemberek, és ez alapján állította fel a rangsort a HUNOR-programot irányító testület – közölte Ferencz Orsolya.
Cserényi Gyula ugyanolyan felkészítésben részesült, mint a váltótárs Kapu Tibor.
Ennek fontos eleme volt a hétköznapi funkciók: az ételkészítésnek, a mosakodásnak, a mellékhelyiség használatának, az elcsomagolásnak és a beágyazásnak az elsajátítása.
Egy-egy feladat elvégzésére 35 lépéses utasítást kaptak – idézte fel a tartalékos villamosmérnök, akinek ugyanazoknak a kísérleteknek az elvégzését is meg kellett tanulnia, mint az űrbe induló küldetésspecialista Kapu Tibornak.