Teja Potočnik szlovén kutató olyan platformot fejlesztett ki, amely nanoanyagokat integrál a mikrochip-gyártásba, csökkentve ezzel az energiafelhasználást és kezelve az adatközpontok növekvő környezeti lábnyomát.
HIRDETÉS
Az adatközpontok a digitális világ erőművei - de súlyos környezeti költségekkel járnak. Világviszonylatban évente mintegy 460 terawattóra (TWh) villamos energiát fogyasztanak, ami 153 millió háztartás energiaszükségletének felel meg. Beavatkozás nélkül a szén-dioxid-kibocsátásuk 2025-re elérheti a globális kibocsátás 3,2%-át. Teja Potočnik, egy 26 éves szlovén kutató azon dolgozik, hogy ez megváltozzon.
Találmánya – egy automatizált nanoanyag-integrációs platform – optimalizálja a feljett félvezető eszközök, más néven chipek gyártását. Ezek a fejlett chipek viszont a mai adatközpontokat működtető szervereket és hardvereket működtetik. Azáltal, hogy lehetővé teszi az energiatakarékosabb chipek gyártását, innovációjával közvetlenül hozzájárul az adatközpontok világszerte tapasztalható hatalmas energiafogyasztásának csökkentéséhez.
„A probléma, amelyet megoldunk, a gyorsabb, hatékonyabb és erősebb mikrochipek iránti egyre növekvő igény. Ennek oka a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és az adattárolás felhasználóinak igénye" - magyarázza Potočnik - "Találmányunk segíthet a nanoanyagok felhasználásával energiatakarékosabb chipek gyártásában, ami azt jelenti, hogy óriási energiamegtakarítás érhető el.”
Ennek az úttörő projektnek köszönhetően bekerült az Európai Szabadalmi Hivatal által odaítélt 2025-ös Fiatal Feltalálók Díjának kiválasztott újítók közé.
A nanotechnológia ipari eszközzé alakítása
Ahogy a chipek egyre kisebbek és nagyobb teljesítményűek lesznek, a gyártók olyan anyagokhoz fordulnak, mint a grafén, a szén nanocsövek és a kvantumpontok, hogy kitolhassák a teljesítmény határait. De miközben ezek a nanoanyagok óriási ígéretet hordoznak, a méretarányos integrálásuk továbbra is nagy kihívást jelent.
Potočnik találmánya, a LithoTag ezt a szűk keresztmetszetet oldja meg. A nanoméretű jelölők félvezető ostyákba történő beágyazásával a platform lehetővé teszi a nanoanyagok precíz igazítását és integrálását nagy megismételhetőséggel. Ez áthidalja a laboratóriumi kutatás és az ipari gyártás közötti szakadékot.
„Az iparnak fontos a megbízhatóság, a megismételhetőség és a gyártási folyamatokba való integráció” - mondja. „Bármilyen jó is egy technológia, kevés értéket képvisel, ha nem lehet méretezni.”
Szlovéniától Cambridge-ig és azon túl
A szlovén származású Potočnik az Egyesült Királyságba költözött, hogy anyagtudományt és mérnöki tudományokat tanuljon, ahol elmondása szerint „beleszeretett a nanoanyagokba”.
Potočnik társalapítója volt a Nanomation nevű startupnak, miközben a Cambridge-i Egyetemen a nanofabrikálásból doktorált. A Cambridge Enterprise támogatásával ő és csapata szabadalmi kérelmet nyújtott be, és kereskedelmi partnerségeket kezdett keresni a chipgyártókkal.
De ez nem csak az üzletről szól: Potočnik munkája közvetlenül támogatja az ENSZ 9. fenntartható fejlődési célját - ipar, innováció és infrastruktúra – a fenntartható mikroelektronika méretezhetőségének javításával. Ez energiahatékonyabb fogyasztói eszközökhöz és adatközpont-infrastruktúrához vezethet, ami széleskörű környezeti előnyökkel jár.
A felfedezés standard gyakorlattá tétele
A jövőre nézve Potočnik elképzelései szerint technológiája a fejlett elektronikai gyártás szabványává válik. „Technológiánk igazi előnye, hogy bármilyen anyaghoz és bármilyen elektronikus konstrukcióhoz alkalmazható, így reméljük, hogy a nanoanyagok fejlett áramkörökbe történő integrálásában ipari szabvány leszünk” - magyarázza.
A fiatal szlovén innovátor reméli, hogy története a laboratóriumon túl másokat is bátorítani fog arra, hogy merész, méretezhető ötleteket kövessenek, amelyek megváltoztathatják a világot.
„Minden feltalálónak, aki új ötletének megvalósításán gondolkodik, azt mondanám, hogy csak legyen nyitott és bátor” - tanácsolja Potočnik.