Átmeneti haladékot kapott a WikiLeaks alapítója, Julian Assange, akinek kémkedés vádjával kellene bíróság elé állnia az Egyesült Államokban.
HIRDETÉSNagy-Britannia egyelőre nem adja ki a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok szerint a Wikileaks alapítója megsértette a törvényt, életeket veszélyeztetett azzal, hogy titkos katonai aktákat tett közzé. Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága biztosítékokat kér az amerikai hatóságoktól, arról, hogy mi vár Julian Assange-ra, ha kiadják őt az USA-nak. Egészen pontosan három "kielégítő biztosítékot". Először is arról, hogy Assange tisztességes eljárásban fog részesülni. Másodszor arról, hogy megvédik a szólásszabadsághoz fűződő jogait. Harmadszor pedig arról, hogy nem kell halálbüntetésre számítania.
A biztosítékok bemutatására három hetet kaptak az amerikai vádlók. A következő meghallgatást május 20-ára napolták. A határozat szerint Assange továbbra is a délkelet-londoni, szigorúan őrzött Belmarsh börtönben marad, ahol 2019 áprilisa óta tartják fogva. Az Assange elleni jogi lépések 2010-ben indultak, miután több százezer kiszivárgott dokumentumot tettek közzé az afganisztáni és iraki háborúról.
A WikiLeaks alapítója hét évet töltött London ecuadori nagykövetségén 2012 és 2019 között, hogy elkerülje a Svédországnak való kiadatást egy külön vizsgálat miatt, amelyet később megszüntettek . Sajid Javid akkori belügyminiszter 2019 júniusában aláírta az Egyesült Államok kiadatási kérelmét, amelyet Priti Patel későbbi belügyminiszter is támogatott , aki 2022 júniusában írt alá egy kiadatási parancsot.
Ha kiadják Amerikának, Assange ügyvédei szerint akár 175 év börtönt is kaphat , míg az amerikai kormány jogászai azzal érvelnek, hogy Assange tettei ártatlan életeket veszélyeztetnek.