Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Művészet és bűnözés: a régiségkereskedelem sötét oldala

Írta: Euronews
euronews_icons_loading
Művészet és bűnözés: a régiségkereskedelem sötét oldala
Szerzői jogok  euronews

A globális műkincs- és régiségkereskedelem egy sok milliárd dolláros iparág, de mint minden ilyen, jelentős feketekereskedelemmel rendelkezik. Az Exchange adásában annak jártunk utána, mit lehet tenni a kulturális bűnözés ellen.

A legtöbb ember azért jár múzeumokba, hogy műalkotásokat vagy ókori tárgyakat nézzen meg. De néhányan milliókat fizetnek azért, hogy exkluzív darabokat állítsanak ki a nappalijukban vagy a dolgozószobájukban. A műtárgyak és régiségek gyűjteménye világszerte 50 milliárd dollárt ér.

A műkincspiacnak azonban van egy sötét oldala is: az illegális kereskedelem, amely a teljes iparág körülbelül 5 százalékát teszi ki. Bár ez kis számnak tűnhet, makacs és növekvő problémáról van szó, amely egyre inkább beárnyékolja a művészeti világot.

A világjárvány legsúlyosabb hullámai alatt az egész világ le volt zárva. A régiségek feketepiaci kereskedelme viszont aktívabb volt, mint valaha, 10 milliárd dollárt termelt mindössze két év alatt.

Az UNESCO és az INTERPOL azt mondják, a pénz gyakran nem jut el azokhoz az emberekhez, akiknek a megélhetése a kulturális kincsek megtalálásától függ. És aggasztó összegeket fordítanak bűnügyi tevékenységek finanszírozására.

Fel nem fedezett örökség

Az ENSZ kulturális és oktatási ügynöksége, az UNESCO évtizedek óta globális erőfeszítéseket tesz a kulturális örökség biztonságos megóvása érdekében.

Az UNESCO kultúráért felelős vezérigazgató-helyettese az Euronewsnak azt mondta: az új örökségi helyszínek és műtárgyak felfedezése megnehezíti azok hitelességének nyomon követését.

„Az elmúlt 20-30 évben hatalmas átalakulás ment végbe a piac egyes részein, a kulturális bűnözés piac öt százalékát képviseli, hatalmas pénzmennyiséggel, mivel már könnyebbé vált régiségekkel kereskedni. Nagyon sok közülük a világörökség része, és sokat pedig még nem is ismerünk. Az ok nagyon konkrét: ezek a még fel nem fedezett vagy még kutatás alatt álló helyszínek sehol sincsenek bejegyezve, tehát olyan régiségekről van szó, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek,” mondta Ernesto Ottone Ramirez.

A kulturális bűnözők elleni harc

Az ellopott régiségek értékesítése globális szinten történik, ezért szükség van egy nemzetközi hálózatra. Itt lép be a képbe az Interpol. A szervezetnek egy egész részlege veszi fel a harcot a kulturális tulajdon elleni bűncselekményekkel. A szakemberek azt mondják, a világ egy jelentős kulturális fosztogatással kell, hogy szembenézzen a háború sújtotta térségekben.

Az Interpol munkáját nemrég óta egy okostelefonra telepíthető alkalmazás is segíti.

„Mivel ez egy globális jelenség, az országoknak együtt kell dolgozniuk. Az Interpol szerepe elsősorban a tagállamaink támogatása, és a különleges alakulat terepmunkája. Az egyik eszköz, amit kifejlesztettünk, az ID-art, az első mobilapplikációnk. Ezzel az applikációval leellenőrizhető, hogy az adott műtárgy szerepel-e az adatbázisunkban.

Ha igen, az azt jelenti, hogy lopott. Az applikációval jelezni lehet az Interpol felé, hogy a műtárgyat megtalálták. Az ID-art egy olyan applikáció, ami tökéletes segítség a rendőröknek, vámosoknak, műkereskedőknek, érdeklődőknek és művészeknek. Spanyolországban és Romániában például a különleges egységek már sikeresen használták egy-egy esetben az applikációt,” mondta Corrado Catesi, az Interpol műalkotási egységének vezetője.

Emberiség elleni bűncselekmény

Lehet-e többet tenni a bűncselekmények megelőzése ellen, mint hogy az UNESCO és az Interpol felhívja ezekre a figyelmet, és tájékoztatja a műgyűjtőket és a közönséget?

A Régiségek Koalícióját képviselő Deborah Lehr szerint a kulturális bűncselekmények felérnek a rablással, ezért hasonlóan szigorúan kell büntetni őket.

„Ez egy nagyon fontos probléma. Egyrészt látnunk kell a nemzetközi jogi struktúra fejlődését. Bűncselekménynek kell tekintenünk. Ezért szigorú büntetésekre van szükség. Ha például összehasonlítjuk a betöréses rablással, nem sokban különbözik, ha valaki behatol egy régészeti lelőhelyre vagy egy múzeumba, vagy éppen lopott árut vásárol. Ezt látnunk kell, mert ez a pénz gyakran a szervezett bűnözést támogatja. De ez egy emberiség elleni bűncselekmény is,” fogalmazott Deborah Lehr.

A pandémia ellenére a globális műtárgy- és régiség iparág tovább szárnyal, több vásárral és aukcióval, mint valaha. És amíg az illegális kereskedelem bármilyen kis szegmensét is jelenti a piacnak, potenciálisan ronthatja néhány nagyon nagy érdekelt fél hírnevét, beleértve a műgyűjtőket és a világ számos fontos múzeumát.