A szonda, amely az élet jeleit kutatja, úton van a Marsra. Amikor októberben odaér, egy apró leszállóegység megkísérli az első európai irányított
A szonda, amely az élet jeleit kutatja, úton van a Marsra. Amikor októberben odaér, egy apró leszállóegység megkísérli az első európai irányított landolást a vörös bolygón. Vincenzo Giorgio, a projekt egyik vezető mérnöke az “Irány a Mars” ehavi epizódjában elmeséli, hogyan zajlik mindez a tervek szerint.
Minden, ami van, számítások és szoftveres szimulácók eredménye. A Marson még az ejtőernyő is másként működik.
- 26 000 kilométer per órás sebességgel fogunk megérkezni a Marshoz, érintkezünk az atmoszférával – kezdi Vincenzo Giorgio. – A rendszer felhevül, elkezdünk fékezni, és addig fékezünk, amíg el nem érjük a 2500 kilométer per órás sebességet, ekkor kinyitjuk az ejtőernyőt. Ez tovább lassít a zuhanáson, egy adott pillanatban bekapcsoljuk a radarokat. Ekkor már tudni fogjuk, milyen messze vagyunk a felszíntől, így kibocsátjuk a felszíni kutatóplatformot. Ez automatikusan stabilizálja magát a kilenc motorjával, és fékezőrakétákkal ereszkedik lefelé, majd kikapcsoljuk a motorokat – és landolunk. Megérkeztünk a Marsra.
- Csak az a baj – jegyzi meg Vincenzo – hogy a Földön ezt nem tudjuk tesztelni, mert a marsi gravitáció és atmoszféra teljesen más, mint a földi. Minden, ami van, számítások és szoftveres szimulácók eredménye. A Marson még az ejtőernyő is másként működik.
