HIRDETÉSPár nappal ezelőtt az Európai Űrügynökség sikeresen felébresztette a hibernációból a Rosetta nevű műholdat, amely hamarosan egyedülálló küldetésre indul: leszállóegységet próbál ereszteni egy üstökös felszínére.
2014. január huszadikán a világ szeme az Európai Űrügynökség csapatára szegeződött, amint arra vártak, hogy az űreszköz válaszoljon. A jelzésnek este fél hat után kellett volna megérkeznie. Háromnegyed óra múlva már úgy tűnt, a Rosetta néma marad. Egy rövid üzenet – és hatalmas megkönnyebbülés. Valahol az űrben, nyolcszázezer kilométerre a Földtől a gépezet felébredt.
Visszakaptuk!
- Most kicsit kevésbé izgulok, mint egy perce, nem is hittem, hogy ennyire ki fogok borulni – mondta akkor az Euronews riporterének Matt Taylor, a projekten dolgozó egyik tudós. Ő vezeti azt a tudóscsapatot, amely huszonegy érzékelő eszközt készített a misszióhoz. Ezek a legapróbb részletekig letapogatják és feltérképezik az üstökös felszínét. – Most visszakaptuk, ez azt jelenti, hogy a következő években folytathatjuk a megkezdett kutatást, ez csodálatos, nagyszerű időszak lesz.
Korábban elképzelhetetlen médiaérdeklődés irányult a Rosetta csapatára a németországi Darmstadtban. Kilencven újságíró az Európai Űrügynökség irányítóközpontjában: kamerák, mikrofonok, és kérdések, kérdések, kérdések.
- A médiaérdeklődés óriási volt, így abban a helyzetben találtuk magunkat, hogy egyfolytában magyaráznunk kellett – mesélte Paolo Ferri, az űrügynökség műveleti osztályának vezetője. – És nyugtatni az embereket, persze közben mi is aggódtunk, de el kellett magyaráznunk az embereknek, hogy mindent kézben tartunk.
Űrbeli randevú
A figyelem oka az, hogy a küldetés szokatlanul vakmerő. A Rosetta az üstökös nyomába ered, és amikor utoléri, egy évig mellette fog repülni a Naprendszer belseje felé.
- Ez lesz a misszió fő szakasza, amikor a tudományos munka lényegi részét végezzük: megvizsgáljuk az üstököst. – magyarázta Matt Taylor. – Idén nyáron, a Nap felé tartó útján adunk neki randevút. Jövő nyáron az égitest eléri pályájának azt a szakaszát, amikor a legközelebb ér a Naphoz, ilyenkor mozog a legdinamikusabban, és másodpercenként több tonna anyag válik le róla.
A párbeszéd nehézségei
Armelle Hubault műveleti mérnök abban a hét minden napján, huszonnégy órán keresztül dolgozó csapatban van, amely a Rosettát irányítja. Munkájukat az űreszköz pontos másolata segíti, ezen végezhetik el a szükséges teszteket és szimulációkat. De még mindig nem múlt el minden aggodalmuk a makett űrben tartózkodó ikertestvérével kapcsolatban.
- Olyan ez, mint amikor találkozol egy rég nem látott baráttal – mondta Armelle Hubault. – Korábban nagyon jól ismerted, de már nem tudod biztosan, ki ez az ember. Egyszerre van benned várakozás és aggodalom, hogy vajon működik-e még.
Ha valakit meg akarunk ismerni, erre vitathatatlanul az a legjobb mód, ha beszélgetünk.
- Jelenleg nagyon alacsony bitrátával dolgozunk, ami azt jelenti, hogy sokáig tart bármit is megbeszélni, nagyon lassan tudunk bármit is elmondani – folytatta Armelle. – Az egyik első dolog, amit tenni fogunk, hogy megváltoztatjuk a kommunikációs üzemmódot azért, hogy gyorsabban beszélhessünk.
Idáig minden rendben
Az első visszaérkező adat pozitív meglepetés. A Rosettát 2004-ben indították, de a napelemei még tíz év űrbeli tartózkodás után is ugyanannyi energiát termelnek, mint a mélyűri hibernáció előtt. Azonban még rengeteg fedélzeti eszköz ellenőrzésre vár.
- Az összes eszközt bekapcsoljuk és teszteljük – mondta Paolo Ferri. Később, a tavasz folyamán a tudományos műszereket kapcsoljuk be, és azokat is ellenőrizzük. Így már érzékelni fogjuk az üstököst. A fedélzeti kamerákat az üstökösre kell irányítani ahhoz, hogy az űreszköz pályáját megfelelően tudjuk beállítani.
A Rosetta ébredése utáni napon Andrea Accomazzo műveleti menedzser az űrjármű “naplóját” tanulmányozza a csapatával, hibákat távolítanak el a szoftverből, és megkezdik az ellenőrzési procedúrák hosszas sorát.
HIRDETÉSA mai technika határain
- Ami előttünk áll, az a misszió legjobb része – mondta az Euronews-nak Accomazzo. – Odaérni az üstököshöz, ott megállni, és mindent megtudni róla, ami lehetséges. Be kell bizonyítani magunknak, hogy mindezt nagyon rövid idő alatt meg tudjuk csinálni, és le tudunk ereszkedni ilyen alacsony magasságra.
Nagyon nehéz lesz. A Rosetta nem az űrben repül majd, hanem egy porból és jégből álló, kiszámíthatatlan golyóbis körül, amely akkora, mint a Mont Blanc. A küldetés a mai technika határait feszegeti – de ha eredményes lesz, az új szintre emelheti az ember Naprendszerről alkotott tudását.
- Az üstökösök ott voltak a Naprendszer kialakulásakor, amely kihajította őket mélyűrbe – magyarézta Matt Taylor. – Ezért hordozzák ezt az alapvető információt, az anyagnak ezt az ősi keverékét, ami segthet nekünk megérteni azt, ahonnan mi is jövünk.