Az IATA 2026-os felmérése szerint az európai utazók a legkevésbé lelkesek a digitális útlevelek iránt. A tanulmány szerint az adatvédelmi aggodalmak és a belépési szabályok alakítják az utazást.
Az európai utazók számítanak a „legóvatosabbnak” a digitális utazási technológiák elfogadásában az International Air Transport Association (IATA) 2026-os Global Passenger Survey felmérése szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A több mint 200 országban 10 000-nél is több válasz alapján készült felmérés (forrás: angol) megállapította, hogy az európaiak a legkevésbé hajlandóak biometrikus adataikat megosztani a repülőtéri folyamatokhoz: mindössze 70 százalékuk nyitott erre, szemben a 78 százalékos globális átlaggal.
A régiók közül a közel-keleti és afrikai utazók bizonyultak a leginkább nyitottnak: arányuk rendre 84, illetve 82 százalék.
Az európai utazók a digitális útlevél online check-inhez való használatát illetően is kevésbé lelkesek: 79 százalékuk érdeklődik iránta, míg világszinten 84 százalék.
Az adatkezeléssel kapcsolatos aggodalmak magyarázhatják ezt az óvatosságot. Összességében a válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy tart az adatvédelmi incidensektől. 49 százalékukat aggasztja, hogy információikat más szervezetekkel is megosztják, 41 százalék pedig a személyes adatok kezelésének átláthatatlanságát említette.
Az aggodalmak ellenére az IATA szerint a biometria mára a „főáramú” utazási élmény részévé vált: az utasok 58 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer találkozott biometrikus eljárással. Ez jelentős növekedés a 2022-es 34 százalékhoz képest.
„Egyre több utas találkozik biometrikus megoldásokkal utazásai során. Tetszik nekik, és még többet szeretnének” – mondta Nick Careen, az IATA operációért, biztonságért és légiközlekedés-védelmi ügyekért felelős szenior alelnöke.
„Ez jó hír, mert az előnyök jelentősek: gördülékenyebb utazás az utasoknak, illetve hatékonyabb és biztonságosabb folyamatok a kormányok és légitársaságok számára.
„Ahhoz, hogy a biometria általános gyakorlattá váljon a nemzetközi utazásban, a kormányoknak meg kell állapodniuk egy olyan keretrendszerben, amely alapján biztonságos digitális útleveleket – vagyis Digital Travel Credentials-t – bocsátanak ki és fogadnak el.”
Az IATA szerint a válaszadók akár 82 százaléka is megosztaná digitális útlevelét a légitársasággal a foglaláskor és a fizetés után, hogy személyre szabott szolgáltatásokat kapjon, beleértve a vízumkövetelményekre vonatkozó információt.
Ugyancsak 82 százalék jelezte, hogy szívesen használna olyan okostelefont, amely digitális pénztárcát, digitális útlevelet és hűségkártyákat egyesít, és amellyel foglalhat, fizethet, valamint a repülőtéri folyamatokat intézheti induláskor és érkezéskor.
Megváltoztatja a mesterséges intelligencia az utazásainkat?
A mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb eszközzé válik az utazások megtervezésében.
A felmérés szerint az utazók 49 százaléka már használta az MI-t az útiterv elkészítéséhez. Közülük 21 százalék konkrét úti célra vonatkozó repülőjegyeket keresett vele, 19 százalék pedig a legolcsóbb járatokat igyekezett megtalálni. Végül a válaszadók 17 százaléka inspirációként használta utazástervezéshez.
„Az emberek már mesterséges intelligenciát használnak az utazás megtervezéséhez” – tette hozzá Careen. „Fontos, hogy a légitársaságok ne csak arról gondoskodjanak, hogy ajánlataik megjelenjenek az MI-ben, hanem olyan kényelmes kapcsolódási pontokat is kialakítsanak, amelyek egy MI-alapú beszélgetést valódi foglalássá alakítanak.”
A bevándorlási szabályok az utazás akadályai
Az utazást megkönnyíteni hivatott új technológiák ellenére a bevándorlási előírások továbbra is egyre nagyobb akadályt jelentenek: a világ utazóinak akár 43 százalékát is eltántorítják egy úti céltól, ami emelkedés a 2025-ös felmérésben mért 33 százalékhoz képest.
Afrikai utazók esetében ez az arány 52 százalék – több, mint bármely más régióban. Ezzel szemben az európaiak 38 százalékát riasztják el a belépési követelmények.
Azok közül, akiket a bevándorlási előírások visszatartanak, 53 százalék szerint a folyamat túl bonyolult, 17 százalékot a költségek, újabb 17 százalékot pedig az adatvédelem miatti aggodalmak riasztanak el.
A gyorsabb ügyintézés érdekében ugyanakkor 86 százalék valószínűnek tartja, hogy indulás előtt digitálisan megosztaná bevándorlási adatait. A válaszadók 45 százaléka inkább még a repülőtérre érkezés előtt letudná az idegenrendészeti eljárásokat, 60 százalék pedig azt szeretné, ha vízumát online intézhetné, szemben a 25 százalékkal, akik a személyes, konzulátusi vagy nagykövetségi ügyintézést részesítik előnyben.
„Az utasok online szeretnék benyújtani vízumkérelmüket, és még a repülőtér előtt lezárni az idegenrendészeti eljárásokat” – mondta Careen. „Az e-vízumok ezt lehetővé teszik, a légitársaságok azonban csak akkor tudják azokat hatékonyan ellenőrizni, ha a kormányok közös szabványokat alkalmaznak.
„Több mint száz ország bocsát ki e-vízumot, mégis alig van egységesség abban, hogyan ellenőrzik őket. A probléma megoldásához szükséges eszközök már rendelkezésre állnak, és a kormányoknak alkalmazniuk kellene ezeket.”