A felmérések szerint szoros a verseny, az „igen” előnye pedig olvad. Eredmények vasárnap várhatók.
Az izlandiak szombaton arról szavaznak, hogy újraindítsák-e EU‑csatlakozási törekvéseiket, vagy belátható időre félretegyék az unióhoz való csatlakozás kilátását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 9 és este 10 óra között tartanak nyitva; a választók arról döntenek, hogy visszatérjenek-e a tagsági tárgyalásokhoz, vagy már annak lehetőségét is elutasítsák, hogy egyáltalán felmérjék, milyen megállapodás születhetne.
Egy „igen” szavazat önmagában még nem kötelezné Izlandot az EU‑hoz való csatlakozásra, viszont újranyitná a csatlakozási tárgyalásokat; bármilyen végleges tagsági megállapodást újabb népszavazásra bocsátanának.
Izland 2009-ben, a pénzügyi válságát követően nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Egy új, euroszkeptikus kormány azonban 2013-ban hatalomra került, és felfüggesztette az uniós csatlakozási tárgyalásokat, majd 2015-ben hivatalosan is visszavonta az ország jelöltségét.
Ezt követően egy EU‑párti koalíció nyerte meg a 2024-es választást; programjának egyik fő vállalása az volt, hogy népszavazást tart a folyamat újraindításáról, és erre a voksolásra kerül sor ma.
Alig 400 ezer lakosával Izland lenne az EU legkisebb népességű tagállama; ez a cím jelenleg Máltáé. A mostani szavazás tétje azonban jóval nagyobb, mint amit az ország mérete sugallna.
A brit Brexit‑népszavazás után tíz évvel ismét esély kínálkozik arra, hogy az európai integráció új lendületet kapjon a bővítés terén – és különösen arra, hogy bebizonyítsa: továbbra is vonzó a vagyonosabb észak-európai országok számára is, miközben Norvégia árgus szemekkel figyel.
A korai szavazás a szokásosnál jóval élénkebb volt: az izlandi sajtó szerint szerda estig több mint 40 ezren, vagyis a választásra jogosultak csaknem 15 százaléka már leadta szavazatát. Ez a szám azért is figyelemre méltó, mert az előzetes szavazás csak július 27-én nyílt meg, ugyanakkor a szokottnál jóval hosszabb időszak megnehezíti az összehasonlítást a korábbi választásokkal.
A közvélemény-kutatások folyamatosan szűkültek, így a végeredmény teljesen nyitott. A „igen” tábor korábban stabilnak tűnő előnye megolvadt: a Maskína piackutató cég augusztus 21. és 25. között készült felmérése szerint a tárgyalások újraindítását 51,3 százalék támogatja, míg a „nem” aránya 48,7 százalék.
A hajrában a lendület tovább fordulhatott. A csütörtökön nyilvánosságra hozott Gallup‑felmérés szerint csekély előnyre tett szert a „nem” tábor, bár a különbség a hibahatáron belül maradt.
A népszavazás eredménye csak iránymutató, jogilag nem kötelező erejű lesz, egy egyértelmű „igen” azonban elkerülhetetlenül nyomás alá helyezné Reykjavíkot, hogy lépjen tovább.
Az első eredmények a vasárnap hajnalban várhatók.