A víz alatti szabotázs és a fenyegetések próbára teszik Európa biztonságát. Júniusban a Bizottság 325 milliárd eurót javasolt öt védelmi projektre, köztük a tengeri és tengerfenéki megfigyelésre. Mi az EU terve a tengeri védelem erősítésére? Kérdezze a Euronews AI chatrobotját.
A tengeri biztonság ma már nem pusztán a kikötők és hajózási útvonalak védelmét jelenti. Arról szól, hogy megóvjuk a láthatatlant: a tengerfenéken futó kábeleket és energiaellátó vezetékeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A víz alatti hálózatok szállítják a világ adatmennyiségének 99 százalékát, biztosítják a kommunikációt és pénzügyi tranzakciók ezermilliárdjait, valamint egész országok energiaellátását. Egyetlen kábelszakadás vagy drónok, kibertámadások, illetve hagyományos katonai csapások okozta sérülés is kontinensek biztonságát és gazdasági stabilitását rengetheti meg.
Európa több, a tenger alatti infrastruktúrát érintő incidenssel szembesült, köztük a Nord Stream gázvezeték 2022-es robbanásával és a Balticconnector 2023-as szabotázsával. Az aggodalmak tovább nőttek, miután 2024 novemberében megrongálódtak a Finnország és Németország, illetve Svédország és Litvánia közötti víz alatti kábelek, 2025 decemberében pedig a Finnországot Észtországgal összekötő vezetékek.
Az EU 2023-ban frissítette tengeri biztonsági stratégiáját, hogy kezelje a tenger alatti infrastruktúrát fenyegető, egyre súlyosbodó kockázatokat, köztük azokat is, amelyek Oroszország ukrajnai inváziójához kapcsolódnak. A dokumentum az innovációt, az ipari együttműködést, a közös képességfejlesztést és az adatmegosztást ötvözi a fizikai és kiberfenyegetések elleni fellépésben.
2026 márciusában Európa elindította az Ipari Tengeri Stratégiát, amelynek célja a vízi ágazat – beleértve a hajóépítést, a tengeri szállítást és a kikötőket – versenyképességének, ellenálló képességének és fenntarthatóságának erősítése. Az új Drónellenes Cselekvési Terv a haditengerészeti védelem fejlesztését szolgálja azáltal, hogy a pilóta nélküli tengeri drónokra és az olyan drónellenes rendszerekre összpontosít, amelyek a levegőből, a felszínen vagy a víz alatt érkező fenyegetéseket hárítják.
A blokk emellett jelentős összegeket fordít felderítő és megfigyelő rendszerekre. Ide tartozik a 2025-ös Kábelbiztonsági Cselekvési Terv, amely a támadások megelőzését és észlelését szolgálja, a 92 millió eurós OceanEye kezdeményezés a tengeri helyzetkép javítására, valamint a csaknem 6 millió eurós SOUND2 projekt, amely mesterséges intelligenciát használ a víz alatti akusztikai jelekből érkező fenyegetések azonosítására.
Szeretne többet megtudni Európa tengeri biztonsági stratégiájáról? Kérdezze az Euronews mesterséges intelligencián alapuló chatbotját!