A német kormány szerint máshogy kell csökkenteni az áram és a földgáz ára közti jelentős különbséget, mert az a megoldás, amit most a Bizottság javasol, energiapiaci intézkedésnek álcáz egy adóváltoztatást.
Németország tiltakozik az Európai Bizottság azon terve ellen, hogy az áramot alacsonyabb adókulccsal terhelje, mint a földgázt. Berlin szerint Brüsszel az árampiaci szabályozást próbálja felhasználni olyan előírások bevezetésére, amelyekről valójában az uniós adójog keretében kellene dönteni – derül ki egy, az Euronews birtokába jutott levélből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Berlin azt állítja, hogy a Bizottság jelentős adózási rendelkezéseket akar bevezetni egy olyan jogi eszközön keresztül, amelyet minősített többséggel is el lehet fogadni, nem pedig az adóügyekben hagyományosan megkövetelt egyhangúsággal, miközben Brüsszel felgyorsítaná a villamosítást az iparban, a közlekedésben és az energiatermelésben a magas áramárak közepette.
„Komoly kétségeim vannak afelől, hogy (a javaslat) … minősített többséggel elfogadható. (Az) ellentétes az adójogban érvényesülő egyhangúsági követelménnyel (…), lényegi adózási szabályokat állapít meg, és közvetlenül beavatkozik a nemzeti adózási és költségvetési szuverenitásba” – áll a Bastian Fleig, a német pénzügyminisztérium főigazgatója által aláírt levélben.
Az ügy különösen érzékeny, mivel az EU az elektromos energiahasználat felgyorsítására törekszik, és a közelmúltban 46 százalékos célt tűzött ki 2040-re, hogy megszabaduljon az importált fosszilis tüzelőanyagoktól. Az EU több mint 22 milliárd eurót fizetett ki a közel-keleti háború kitörését követő 48 napban anélkül, hogy új energiavásárlást bonyolított volna le – közölte Dan Jørgensen energiaügyi biztos.
A Hormuzi-szoros, a térség kulcsfontosságú tengeri útvonalának jövőjével kapcsolatos bizonytalanság további lendületet ad Brüsszelnek ahhoz, hogy erőteljesebben törekedjen a villamosításra, és csökkentse a blokk importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függését.
Az áram azonban továbbra is lényegesen drágább, mint a gáz az EU-ban: gyakran három-ötszörös árat kell fizetni érte, ami megnehezíti a háztartások és a vállalkozások számára, hogy átálljanak a tiszta technológiákra.
Jogi kiskapuk
Ebben a helyzetben Brüsszel azt szeretné, ha az áram vonzóbb alternatíva lenne a fosszilis energiahordozóknál, Németország ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ezt a célt nem szabad ürügyként használni az energiaadó-irányelv tárgyalásai során elért megállapodás újranyitására.
Az akkori kompromisszum tudatosan hagyott mozgásteret a kormányoknak abban, hogyan adóztassák az áramot: az áramot kivették a Bizottság által javasolt, energiahordozók környezeti rangsorából. Németország szerint az új javaslat gyakorlatilag a hátsó ajtón keresztül hozná vissza ezt a rangsort.
A német kifogás arra utal, hogy összeütközés várható a Bizottság azon törekvése között, hogy pénzügyileg is vonzóvá tegye a villamosítást, valamint a tagállamok azon szándéka között, hogy megőrizzék ellenőrzésüket az adóztatás felett – ami az áramáraknál jóval nagyobb politikai tétet jelez.
Németország ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítás és a villamosítás célját mindenki osztja. A levél szerint kifogásuk kizárólag arra irányul, hogy a Bizottság az árampiaci szabályozást akarja a cél elérésének eszközévé tenni.
„Mindannyian osztjuk a szerkezetátalakítás és a villamosítás célját. (…) Én nem osztom az Európai Bizottság megközelítését” – fogalmaz a levél.
Berlin szerint a megoldás az, hogy az árampiaci struktúrát szabályozó jogszabályból kivegyék azt a javaslatot, amely a gázt az áramnál magasabb adókulccsal sújtaná, és az áram adóztatásáról a megfelelő uniós jogszabály, az energiaadó-irányelv keretében tárgyaljanak.
Nehéz vonzóvá tenni az áramot, ha ennyire drága
Tom Lewis, a Climate Action Network Europe nevű civil szervezet energiapolitikai koordinátora szerint Németországnak támogatnia kellene a Bizottság energiaadó-reformra vonatkozó javaslatát, hogy csökkenjen az áram és a gáz közötti árkülönbség.
„Ma egy átlagos német háztartás egységnyi áramért több mint háromszoros árat fizet ahhoz képest, amit gázért fizetne, így a nagyon is szükséges villamosítás – például hőszivattyúk telepítése – kevésbé vonzó, mint a szennyező gázkazánok” – mondta Lewis az Euronewsnak.
Az EU-ban Finnország és Svédország jelenti a kivételt: ezekben az országokban a gázt jobban megadóztatják, mint az áramot.
Saverio Papa, az Európai Hőszivattyú Szövetség energiaügyi vezetője szerint az energiaadózás és a hálózati díjak egyaránt kulcsfontosságú tényezők, amelyek hozzájárulnak az áram és a gáz közötti magas árkülönbséghez Európában.
A Bizottság adatai szerint a hálózati díjak és adók együtt gyakran még az elfogyasztott áram árát is meghaladják. A hálózati díjak a lakossági villanyszámlák 27, az üzleti számlák 21 százalékát tették ki, míg a nemzeti adók és illetékek további 24 százalékot jelentettek a háztartásoknál és 16 százalékot a vállalatoknál.
Az uniós társjogalkotók, az Európai Parlament és az Európai Tanács a nyári szünet után napirendre is veszik az ügyet.