Az amerikai elnök korábban „provokatívnak” nevezte a közös hadgyakorlatokat, miután 2018-ban Szingapúrban találkozott Kim Dzsong Unnal, Észak-Korea vezetőjével.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap utasította a Pentagont, hogy csökkentse a Dél-Koreával közös, évente megrendezett hadgyakorlatok méretét, arra hivatkozva, hogy a szövetséges elutasította a részvételt az Irán elleni háborúban, és jó kapcsolatára utalva rá az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongunnal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hétfőn megkezdett gyakorlatok nemcsak költségesek, hanem Észak-Korea felé is „teljesen helytelen és ellenséges üzenetet küldenek”, miközben szerinte Észak-Korea „nem fenyegető és tisztelettudó” volt azóta, hogy ő a Fehér Házban van.
„Ezért, és tekintettel arra, hogy már túl késő a lemondásukra, utasítottam a hadügyminisztert, Pete Hegsethet, hogy jelentősen csökkentse a közös hadgyakorlatokat!” – írta Trump.
Az elnök hozzátette, hogy nemrég megkérdezte Dél-Korea elnökét, Li Dzse Mjungot, hajlandók lennének-e csatlakozni az Egyesült Államokhoz Irán „denuklearizálásában”, „és ők azt mondták: »Nem, köszönjük!«”. A lépés újabb példája annak, hogy Trump mintha szembe fordulna egy szövetségessel egy olyan vezető kedvéért, akit korábbi amerikai kormányok ellenfélnek tekintettek.
A dél-koreai hadsereg ennek ellenére hétfőn a tervek szerint megkezdte az augusztus 27-ig tartó gyakorlatot, amelyben mintegy 18 ezer dél-koreai katona vesz részt. Egyelőre nem világos, hogy a Trump által elrendelt csökkentés pontosan mely amerikai egységeket, gyakorlatokat vagy feladatokat érinti majd.
Trump és kormányának több tagja a NATO-szövetségeseket is bírálta az Irán elleni háborújához nyújtott, szerintük elégtelen támogatás miatt, miközben ezek az országok az egyre agresszívabb Oroszországgal igyekeznek szembenézni a balti térségben.
Ez éles váltást jelent ahhoz képest is, ahogyan kormánya az elmúlt hónapokban Dél-Koreára tekintett. Májusban Hegseth egy Pentagonban tartott megbeszélésen dicsérte a régi szövetségest „a védelmi kiadások növelése iránti elkötelezettségéért” és azért a „vezető szerepéért, hogy elsődleges felelősséget vállal a Koreai-félsziget biztonságáért”.
„Ez olyan tehermegosztást mutat a szövetségen belül, amelyet Amerika valamennyi partnerének érdemes lenne követnie” – tette hozzá a védelmi miniszter.
A tizenegy napos, 18 ezer dél-koreai katonát megmozgató gyakorlatok célja az, hogy növeljék a felkészültséget az észak-koreai fenyegetésekkel szemben.
Az amerikai hadsereg közlése szerint az Ulchi Freedom Shield nevű nyári hadgyakorlatok megerősítik „a szövetség szerepét a regionális béke és biztonság sarokköveként”, és megerősítik „az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság rendíthetetlen elkötelezettségét saját hazájuk védelme mellett”.
A gyakorlatok a dél-koreai és az amerikai hadsereg által évente közösen végrehajtott két fő összhaderőnemi kiképzés egyikét jelentik, a tavaszi gyakorlatozás mellett.
Észak-Korea Kimnek Trumpal folytatott, nagy tétű diplomáciájának 2019-es összeomlása óta nagy erőkkel igyekszik bővíteni nukleáris és rakétaarzenálját. Szakértők szerint Kim feltehetően úgy véli, hogy egy nagyobb fegyverkészlet növeli képességét arra, hogy a jövőbeni tárgyalásokon további engedményeket kényszerítsen ki az Egyesült Államoktól.
Észak-Korea pénteken meghatározatlan, szigorú lépésekkel fenyegette meg az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, a hadgyakorlatokat pedig „az agresszív háború főpróbájaként” írta le, amelyek fokozzák a térség instabilitását.
Trump első elnöki ciklusa alatt háromszor találkozott az észak-koreai vezetővel az ország nukleáris programjának megvitatása céljából, legutóbb 2019-ben. Hivatali visszatérése óta Trump jelezte, hogy érdekelt e tárgyalások folytatásában.
Kim tavaly szeptemberben azt mondta, hogy „jó személyes emlékeket” őriz Trumpról, és azt sugallta, hogy visszatérhet a tárgyalásokhoz, ha Washington felhagy „Észak-Korea denuklearizálása iránti téves rögeszméjével”.
Trump első ciklusában már korábban is megpróbálta leállítani a gyakorlatokat, miután 2018-ban Szingapúrban találkozott Kimmel; akkor „provokatívnak” nevezte őket, és a nukleáris tárgyalásokban elért „jó előrehaladásra” hivatkozott.
A gyakorlat valójában annak rendszeres ellenőrzése, hogy háború esetén az amerikai és a dél-koreai fegyveres erők valóban képesek-e egyetlen összekapcsolt katonai gépezetként működni. A parancsnoki láncot, a szárazföldi és légi műveleteket, a logisztikát, a rakétatámadások elleni védekezést, valamint egyre inkább a kiberhadviselést és más modern fenyegetéseket is gyakorolják.
Az amerikai erők dél-koreai parancsnoksága szerint az UFS egy közös, összhaderőnemi, több műveleti térre kiterjedő gyakorlat, amelynek egyik legfontosabb célja a Combined Forces Command, az amerikai csapatok, az ENSZ-parancsnokság és a dél-koreai vezérkar együttműködésének fenntartása.
Ennek azért van különös jelentősége, mert Dél-Koreában jelenleg mintegy 28 500 amerikai katona állomásozik. Xavier Brunson tábornok, az amerikai erők koreai parancsnoka korábban úgy fogalmazott, hogy ezeknek a csapatoknak a jelenléte az amerikai–dél-koreai védelmi szerződés „fizikai megtestesülése”.
Hetvenéves katonai szövetség
Washington és Szöul kapcsolata alapvetően a koreai háborúból született. Az 1950-ben kezdődött konfliktust 1953-ban fegyverszünet zárta le, békeszerződést azonban mindmáig nem kötöttek. Ugyanabban az évben az Egyesült Államok és Dél-Korea kölcsönös védelmi szerződést írt alá, amely azóta is a két ország katonai együttműködésének alapja.
A szövetség idővel jóval többet jelentett amerikai katonák koreai állomásoztatásánál. Az amerikai és dél-koreai hadsereg közös parancsnoki és hadműveleti rendszerben készül egy esetleges háborúra, Washington pedig úgynevezett kiterjesztett elrettentést biztosít Szöulnak. Ez azt jelenti, hogy Dél-Korea védelmét nemcsak a térségben állomásozó amerikai hagyományos erők, hanem szükség esetén az Egyesült Államok teljes katonai potenciálja – beleértve nukleáris fegyvereit is – támogatja.
Az utóbbi években ezt a rendszert tovább erősítették. Az Egyesült Államok és Dél-Korea létrehozta a Nuclear Consultative Groupot, amelyen keresztül Szöul nagyobb betekintést és konzultációs lehetőséget kap az észak-koreai nukleáris fenyegetéssel kapcsolatos amerikai tervezésbe.
Ez egyben részben válasz arra a Dél-Koreában rendszeresen felmerülő kérdésre is, hogy az országnak szüksége lenne-e saját atomfegyverre, ha Észak-Korea nukleáris arzenálja tovább növekszik.