Az EU a vállalatok nyomására már szűkítette a környezetvédelmi és emberi jogi ellátási lánc-szabályok kiterjedését, de az USA szerint ez nem elegendő.
Az Európai Unió pénteken visszautasította az Egyesült Államok újabb kereskedelmi nyomásgyakorlását, miután Washington azzal vádolta a blokkot, hogy lehetővé teszi a kínai vámkikerülést az amerikai vámok megfizetésének elkerülésére, és fokozta a felhívásokat a vállalatokra vonatkozó, zászlóshajónak számító zöld szabályok visszavonására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU-hoz akkreditált amerikai nagykövet, Andrew Puzder arra szólította fel a blokkot, hogy „hangolja össze” a környezeti és emberi jogi ellátási láncokra vonatkozó két, mérföldkőnek tartott új jogszabály rendelkezéseit az EU és az Egyesült Államok között tavaly megkötött kereskedelmi megállapodással.
„Most már az EU-n a sor, hogy teljesítsen” – írta Puzder az X-en, és egy amerikai kormányzati dokumentumot is mellékelt, amely részletesen felsorolja a szabályozással kapcsolatos számos „aggályt”.
„Az Egyesült Államok minden szükséges lépést meg fog tenni, hogy kezelje az amerikai kereskedelemre nehezedő, indokolatlan terheket, amennyiben nem születik olyan megoldás, amely ezeket az aggályokat orvosolja” – figyelmeztetett a dokumentum.
Puzder üzenetére reagálva Arianna Podesta, az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy az EU továbbra is „párbeszédet folytat mind a vám-, mind a nem vámjellegű kérdésekről” az Egyesült Államokkal, és a folyamatot „építő jellegűnek” nevezte.
Hozzátette ugyanakkor: „Nagyon világossá és következetessé tettük, hogy sem a szabályozási keretrendszerünk, sem a szabályalkotási önállóságunk nem képezi alku tárgyát.”
A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, CSDDD) előírja, hogy a nagyvállalatoknak világszerte kezelniük kell ellátási láncaik „kedvezőtlen emberi jogi és környezeti hatásait”, míg a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) arra kötelezi őket, hogy adatokat szolgáltassanak klímahatsásaikról, kibocsátásaikról és az ezek korlátozására tett lépéseikről.
„Az irányelvek extraterritoriális hatálya, valamint a költséges és megterhelő ellátási lánc-átvilágítási kötelezettségek hátrányosan befolyásolják majd az amerikai vállalatok esélyeit arra, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek az uniós piacon” – áll az amerikai dokumentumban.
Az EU a blokk határain belüli és azon kívüli vállalatok nyomására már szűkítette mindkét jogszabály hatókörét, késleltette a végrehajtást és mentesítette a kisebb cégeket, az amerikai dokumentum szerint azonban ez nem ment elég messzire.
Puzder kijelentései egy nappal azután hangzottak el, hogy bírálta a blokk szén-dioxid-különadóját, a CBAM-et, amely szerinte „lényegét tekintve vám, függetlenül attól, milyen »klímapolitikai« címkét kap”.
Emellett az EU is azon kereskedelmi partnerek közé került, akiket a Fehér Ház csütörtökön közzétett jelentése a Kínából érkező „illegális átrakodás” kockázatával hozott összefüggésbe; ilyen esetekben az áruk harmadik országokon keresztül érkeznek, hogy elkerüljék a Donald Trump elnök által kivetett, széles körű vámokat.
A jelentés – amely Mexikót, Kanadát és Japánt is név szerint említi – azt ígérte, hogy a jövőben mesterséges intelligenciát vetnek be az illegális gyakorlatok feltárására.
„Az EU osztja az Egyesült Államok célját a vámcsalások elleni fellépésben” – mondta a bizottság szóvivője a vádakra reagálva.
Podesta szerint Brüsszel „párbeszédet folytat” Washingtonnal, hogy jobban megértse a jelentés „az EU-ra vonatkozó lehetséges következményeit”, miközben rámutatott, hogy a dokumentum szerint az EU-ra leselkedő átrakodási kockázat „széles, legitim kereskedelmi folyamatokba ágyazódik be”.