Az Euronewsnak adott interjúban Francesco Pasetti migrációs szakértő a Ceutába érkezett több tízezer emberről – többségüket már hazatoloncolták – és a Meloni-kormány Spanyolországgal szembeni schengeni felfüggesztéséről beszélt.
Július végén az, hogy migránsok tízezrei érkeztek Ceutába – Marokkóban fekvő, autonóm spanyol területre –, új lendületet adott a nemzetközi vitának a migrációs politikákról. Miután a Meloni-kormány úgy döntött, hogy helyreállítja a határellenőrzést a Spanyolországgal közös határátkelőknél, július 7-én, pénteken Madrid ultimátumot intézett Rómához, a döntés felülvizsgálatát kérve, amelyet „igazságtalannak, az Európai Unió érdekeivel ellentétesnek és a spanyol lakossággal szemben diszkriminatívnak” minősített, majd határellenőrzést vezetett be az Olaszországból érkezők számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Francesco Pasetti, a spanyol és európai migrációs politikák kutatója, a Barcelona Centre for International Affairs (Cidob) munkatársa az Euronewsnak adott interjúban úgy fogalmazott: Olaszország lépése inkább „puszta szimbolikus politika” a jövő évi választási kampány előtt, semmint valódi következményekkel járó intézkedés.
Határellenőrzés Spanyolország felé: Róma döntése inkább szimbolikus, mint gyakorlati
Pasetti szerint Meloni célja elsősorban az, hogy válaszoljon a bevándorlás miatt erősen aggódó közvéleménynek, a schengeni rendszer felfüggesztése pedig „gyakorlati szempontból értelmetlen intézkedés**, mert a Ceutába érkezők nemcsak hogy nem juthatnak el Olaszországba, de még Spanyolországban sem utazhatnak**, mivel Ceuta a schengeni térség egyik kivételének számít, így a továbbutazáshoz – úgymond – külön engedélyre van szükség, amelyet a spanyol hatóságok adnak meg”.
Noha a kormány döntése feltehetően azt a társadalmi csoportot is igyekezett megnyugtatni, amely az ország egyik fő problémájának tartja a bevándorlást, Pasetti szerint „nem tesz jót sem az olasz közvéleménynek, sem az olasz állampolgároknak, sem azoknak, akik Olaszországba utaznak, mert a schengeni ellenőrzések visszaállítása végső soron fölösleges közpénz-költést és nagyobb nehézséget jelent a migrációs áramlások kezelésében a nyári szabadságok időszakában”.
„Mindenekelőtt olyan lépésről volt szó, amely európai szolidaritási válságot idézett elő, így nem gondolom, hogy bárkinek is javára válna, azon kívül, hogy az olasz kormánynak rövid távon, a választások előtt propagandisztikus hasznot hozhat” – tette hozzá a kutató.
Félelmek egy esetleges újabb migránsáradattól Ceutában augusztus 15-én – Pasetti szerint „valószínűtlen” forgatókönyv
Az Európai Bizottság és a spanyol Guardia Civil csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy augusztus 15-én újabb tömegek indulhatnak Ceuta felé Európába, miután a közösségi médiában közzétett számos felhívás több százezer követőt gyűjtött.
Előrejelzéseket készíteni azonban nehéz, és korántsem biztos, hogy megismétlődik a július 30-i eseménysor, mivel a Guardia Civil információi elsősorban nyílt forrásokra támaszkodnak. Pasetti ugyanakkor úgy véli, egy ilyen forgatókönyv nem túl valószínű.
„Ha figyelembe vesszük azt is, ami az interneten terjed, nemcsak augusztus 15-éről beszélnek, hanem számos más dátumról is. Sok ember válaszol azoknak, akik szervezkednek, hogy »most nagyon kritikus a helyzet, talán érdemes várni«. Továbbra is a találgatások szintjén mozgunk, de én kevéssé látom valószínűnek. Ha mégis bekövetkezne, véleményem szerint a Ceutába érkezők számától függetlenül is még jelentősebb hatása lenne a szóban forgó kormányok belpolitikai és külpolitikai kapcsolataira.”
Pasetti ugyanakkor egy további kockázatra is rámutat, amely magukat a migránsokat érinti, ha ilyen rövid időn belül ismét megpróbálják az átkelést egy megerősített biztonsági környezetben. „A migránsok számára is nagyobb a kockázat, ha ilyen rövid időn belül újra megpróbálkoznak az átkeléssel egy olyan helyzetben, ahol megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Kifejezetten akadályokat helyeztek el a vízben, hogy megakadályozzák az újabb bejutást, és a figyelem mind a határ spanyol oldalán, mind a túloldalon nagyobb, ezért nem tartom különösebben valószínűnek ezt a forgatókönyvet.”
Emellett a kutató szerint Spanyolország és az Európai Unió lenne a helyzet vesztese. Az újabb válság ugyanis ismét rámutatna egy már az első krízis idején is megmutatkozó strukturális problémára – jegyezte meg Pasetti a 2021-es válságra utalva, amikor alig három nap alatt mintegy 8000 ember lépett be spanyol területre.
Marokkó számára is komoly problémát jelentene egy ilyen fejlemény, mert – a szeptemberi parlamenti választások közeledtével – „az ellenzék vizsgálóbizottság felállítását követeli, hogy tisztázza az egy héttel ezelőtti eseményeket, így nem gondolom, hogy adottak lennének a feltételek ahhoz, hogy ez megismétlődjön” – tette hozzá Pasetti.
Pasetti arra is rámutatott, hogy míg a legutóbbi eset öt évvel az előző ceutai válság után történt, egy újabb tömeges érkezés 15 napon belül teljesen más jelentést hordozna a hiányosságok és a kormányzás problémái szempontjából, és rendkívül súlyos következményekkel járna az uniós tagállamok közötti kapcsolatokra nézve is.
A legális és biztonságos migrációs útvonalak hiánya súlyosbítja a válságot
„Úgy vélem, a probléma gyökere a kibocsátó országok helyzetében, a gazdasági és társadalmi nehézségekben, valamint a fiatalok előtt álló jövőbeli kilátások hiányában keresendő. A Marokkó ebből a szempontból különösen kritikus helyzetben van, ezért ez az első strukturális tényező.” Pasetti szerint emellett intézményi tényezőről is szó van, „mégpedig a legális és biztonságos migrációs útvonalak hiányáról. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az irreguláris migráció azért történik, mert az embereknek nincs legális alternatívájuk.”
A kutató szerint „a másik, immár strukturálisnak tűnő elem az európai migrációs kormányzás és a tagállamok hozzáállása, amely a migrációs ellenőrzés kiszervezésére épül. Vagyis ahelyett, hogy maguk vállalnák a migráció kezelésének felelősségét, harmadik országokat fizetnek meg azért, hogy elvégezzék helyettük.”
Ez a megközelítés nagyrészt „lehetővé tette az irreguláris belépések számának csökkentését az elmúlt években, különösen Olaszországban és Spanyolországban, de általában véve Európában is, annak árán, hogy a migrációs útvonalak jóval kevésbé biztonságossá váltak, és nőtt az úton életüket vesztők száma. Másfelől geopolitikai mozgásteret, nyomásgyakorlási lehetőséget adott ezeknek az országoknak. Marokkó konkrét esetében nyilvánvalóan kihasználták ezt, és talán ez a harmadik strukturális tényező” – mutatott rá Pasetti, emlékeztetve, hogy a két héttel ezelőtti válságot súlyosbította a marokkói hatóságok tétlensége.
A Marokkó magatartása mögött álló okok elemzésekor figyelembe kell venni az ország törekvését is, hogy hangsúlyozza jelentőségét diplomáciai és nemzetközi partnerként az EU-val fenntartott kapcsolataiban, „amely Marokkót – különösen Spanyolország, de az Európai Unió is – mindeddig leginkább határőrszerepben, afféle rendőrként kezelte”.
Pasetti elmondása szerint az ilyen lépések „arra is szolgálnak, hogy Marokkó fontosabb szerepet követelhessen magának a gazdasági, kereskedelmi és akár stratégiai infrastruktúrákra vonatkozó kapcsolatokban a következő pénzügyi támogatásokról és megállapodásokról folyó tárgyalások során, amelyeket az Európai Unió és Marokkó között kötnek majd. Vagyis a migrációs kérdést egy tágabb összefüggésbe ágyazva használják fel, hogy az ország bővítse szerepét geopolitikai partnerként az EU-val és Spanyolországgal fenntartott kapcsolataiban.”