27,1 °C-os havi középhőmérséklettel az idei július lett Spanyolország történetének legmelegebb hónapja az Aemet előzetes adatai szerint.
Pénteken véget ér a július, Spanyolországot közben hőhullám sújtja, és az eddigi mérleg – hacsak a hivatalos jelentés nem tartogat meglepetést – fordulópontot jelent a hőmérsékleti idősorok történetében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Aemet előzetes adatai szerint a spanyolországi szárazföldön az elmúlt négy hét átlaghőmérséklete 27,1 °C volt, ami 2,7 °C-kal haladja meg az 1991–2020-as referenciaidőszakra jellemző értéket. Ha ez beigazolódik, ez lesz az 1961 óta mért legmelegebb július, megelőzve még a 2022-es hónapot is, amely eddig tartotta a rekordot 26,8 °C-os átlaggal.
A napi bontásban vizsgált adatok is alátámasztják a tendenciát. Július 5-e lett az eddig mért legforróbb július 5., és a hónap további hat napja – a július 5. és 9. közötti, illetve a 22–23-i időszakban – szintén felkerült a valaha regisztrált legmelegebb napok „dobogójára”. Ezek a dátumok a nyár második és harmadik hőhullámával esnek egybe.
A havi maximumok átlagosan 3,2 °C-kal haladták meg az ilyenkor szokásos értéket, szélsőséges esetekkel, mint Pamplona, ahol az eltérés elérte a 6,5 °C-ot, vagy Logroño, 5,2 °C-kal. Az éjszakák sem hoztak enyhülést: a minimumok átlaga 1,9 °C-kal emelkedett, Zaragozában közel 4 °C-os, Lleidában pedig 3,7 °C feletti többlettel.
Hőségriasztás alatt, a maximumok 45 °C közelében
A közegészségre gyakorolt hatás ritkán látott mértékű volt. Július 5-én mintegy 46 millió ember, gyakorlatilag Spanyolország teljes lakossága olyan térségekben élt, amelyekre az egészségügyi minisztérium valamilyen fokú hőség miatti egészségügyi riasztást rendelt el.
Két nappal később, július 7-én a lakosság egyharmada már magas kockázatú besorolású területeken élt, a Meteosalud riasztásai és az INE népesség-nyilvántartási adatai alapján.
A jelenség nem merült ki elszórt epizódokban. Június és július folyamán Spanyolország 49 egymást követő napon mért az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket – június 6. és július 24. között –, mindössze egy rövid lélegzetvételnyi szünettel június 4–5-én és egy újabb rövid enyhüléssel július 25-e hétvégéjén. Ehhez társul egy korábbi melegperiódus május 19. és június 3. között, ami azt jelenti, hogy közel két hónap telt el tartósabb lehűlés nélkül.
A meteorológiai állomások térképe jól mutatja a jelenség kiterjedését: 477 megfigyelőállomáson legalább 21 napon mértek szokatlanul magas hőmérsékleteket. A hónap legmagasabb értékét a valenciai Carcaixentben regisztrálták, 44,8 °C-kal július 7-én, miközben a Huesca Pireneusai közt fekvő El Cebollar 28 napon át tartó extrém hőséggel jegyezte az ország leghosszabb hőhullám-sorozatát. Az éjszakai adatok között Capdepera, a Baleár-szigeteken, 30 olyan éjszakát számlál, amikor a minimumok szokatlanul magasak voltak, őt követi Cabo de Creus és Blanes, Girona tartományban.
Az ilyen hőmérsékleti viszonyok kedveztek a erdőtüzek terjedésének, amelyek júliusban több tízezer hektárt perzseltek fel.
Több mint 300 megdőlt rekord és egy klímamagyarázat
Július 1. és 30. között 141 hőmérsékleti maximumrekord dőlt meg, ebből 84 havi és 57 abszolút csúcs, valamint 182 úgynevezett „legmagasabb minimum”, 103 havi és 79 abszolút rekord. Huesca, Barcelona és Navarra adja ezen új csúcsok jelentős részét, különösen a hónap eleji hőhullám idején.
Az utolsó hét legfeltűnőbb mérései között szerepel Sant Julià de Vilatorta, Barcelona tartományban, 42,6 °C-os maximumhőmérséklettel, Bossòst, Lleidában, 40,1 °C-kal július 29-én, valamint Fuencaliente, Santa Cruz de Tenerife tartományban, 39,9 °C-kal 30-án.
A legmagasabb minimumok között kiemelkedik a baleári Portocolom, ahol a hőmérséklet nem csökkent 28,6 °C alá, és Llucmajor, amely július 25-én végig 27,7 °C fölött maradt. A Kantarbiai-partvidéken, ahol ritkák az ilyen értékek, szintén több állomáson lépte át a hőmérséklet a 40 °C-ot, sok esetben új történelmi rekordot állítva fel.
Rubén del Campo, az Aemet szóvivője szerint ezeknek az adatoknak olyan oka van, amelyről ma már nem folyik vita: az emberi eredetű klímaváltozás. Ez a jelenség – magyarázza – egyaránt melegíti a légkört, valamint az országot övező tengereket és óceánokat, ami a szélsőséges hőmérsékletek intenzívebbé válásához vezet.