A berlini Pride-merénylet felfedi az iszlamista szélsőségesség ellenőrzésének hibáit. A növekvő aggodalmak ellenére sincs uniós szintű nyilvántartás vagy hivatalos adat arról, hány, terrorizmushoz köthető személyt vagy csoportot figyelnek meg, és az információkat megosztják-e.
A berlini Pride-on elkövetett támadás újra felszította a vitát arról, hogy Európa megfelelően ellenőrzi-e azokat a radikalizálódott, vagy terrorizmus miatt elítélt embereket, akik potenciális veszélyt jelenthetnek, különösen akkor, amikor a gyanúsítottak az országhatárokon át szabadon mozognak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nem létezik uniós szintű nyilvántartás vagy hivatalos becslés arról, hogy hány, terrorizmushoz köthető múlttal rendelkező személy áll megfigyelés alatt. Az Europol illetékesei az Euronewsnak elmondták, hogy a hírszerző és biztonsági szolgálatok nemzeti szinten működnek, és minden ország a saját jogi definícióit, megfigyelési küszöbeit és ellenőrzési rendszereit alkalmazza.
2022 óta rajta volt a rendőrség radarján a gyanúsított
A kérdés különösen azután került reflektorfénybe, hogy a német hatóságok azonosították a berlini támadás gyanúsítottját: a 21 éves Abdul Balloutot, a libanoni származású német állampolgárt, akit rendőrségi nyilvántartásban korábbi erőszakos bűncselekmények és iszlamista körökkel fenntartott kapcsolatai miatt tartanak számon.
A hatóságok az esetet – amelyben egy nő életét vesztette, további 29 ember pedig megsérült – iszlamista terrortámadásként kezelik. A gyanúsítottat később a rendőrök lelőtték.
Balloutot a német hatóságok évek óta ismerték bűnügyi múltja, iszlamista radikalizálódása és a Szíriában harcoló Iszlám Államhoz való többszöri csatlakozási kísérletei miatt. 2022-ben testi sértés és rablással összefüggő bűncselekmények miatt ítélték el, később pedig megpróbált Törökországon és Libanonon keresztül Szíriába utazni, ahol rövid időre börtönbe került, mielőtt visszatoloncolták Németországba.
2026 májusában a berlini fiatalkorúak bírósága 22 hónap javítóintézeti nevelésre ítélte, miután súlyos, az államot veszélyeztető erőszakcselekmény előkészítésével, az Iszlám Államhoz való csatlakozási kísérlettel és a szervezet propagandájának internetes terjesztésével vádolták meg.
Később szabadlábra helyezték, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy az előzetes letartóztatás fenntartásának nem állnak fenn a feltételei, miközben az ügyészek súlyosabb büntetésért fellebbeztek.
A hatóságok a hónap elején házkutatást is tartottak otthonában, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja miatt, az eljárást azonban megszüntették, miután a rendőrök csak egy játékpisztolyt találtak.
A támadás előtt Balloutnak kötelező deradikalizációs programon kellett részt vennie. Az ezt felügyelő szervezet arra a következtetésre jutott, hogy megpróbálta félrevezetni az értékelőket, hogy elhiggyék: szakított szélsőséges nézeteivel.
Németországban több száz lehetséges iszlamista fenyegetés
Németország azon kevés európai ország egyike, amely részletes adatokat tesz közzé az iszlamista szélsőségességről, ugyanakkor a hatóságok különbséget tesznek a tágabb szélsőséges szubkultúra és a nagyobb erőszakos kockázatot jelentő személyek között.
Az ország belbiztonsági szolgálata, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) becslése szerint mintegy 28 ezer ember tartozik az iszlamista szélsőséges színthez. Közülük azonban viszonylag keveseket sorolnak a potenciálisan erőszakos elkövetők közé.
„Az iszlamista szélsőségesek nagyobb csoportjából mintegy 450–470 embert tekintenek potenciálisan erőszakosnak” – mondta az Euronewsnak Raphael Bossong, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) munkatársa. A terrorcselekményeket elemzők szerint viszont ez a szám még mindig túl magas, mert lehetővé teszi akár többszörös csoportos támadásokat is.
Ezek a személyek a német biztonsági besorolásban az úgynevezett „Gefährder” kategóriába tartoznak; ezt a kifejezést azokra használják, akikről a hatóságok úgy vélik, hogy potenciálisan súlyos, politikai indíttatású bűncselekményt követhetnek el.
Az iszlamista „Gefährder” kategóriába soroltak száma jelenleg mintegy 446 fő – derül ki a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) adataiból, amelyeket Bossong idézett. A szám azonban folyamatosan változik, ahogy a nyomozások haladnak, és embereket felvesznek vagy törölnek a megfigyelési listákról.
A mutatók a német tartományok között is eltérnek. Berlinben a hatóságok korábban körülbelül 100 embert azonosítottak, akiket iszlamista „Gefährder”-ként tartanak nyilván, jóllehet a tartományi szintű adatok nem minden esetben nyilvánosak.
Terrorfenyegetés Belgiumban
Belgium szintén vezet országos figyelőlistát azokról, akik a terrorizmus, szélsőségesség és radikalizáció elleni stratégiája (T.E.R.) alapján kiemelt megfigyelést igényelnek. A rendszer a hírszerzési információk gyűjtését megelőző és rehabilitációs eszközökkel kombinálja.
A Fenyegetésértékelési Koordinációs Egység (CUTA) szerint az ország közös adatbázisa a terrorizmusról, szélsőségességről és radikalizációról 2026 júliusában 529 csoportot tartalmazott. Ezek közül 446 kapcsolódik iszlamista szélsőségességhez, 47 a jobboldali, 12 a baloldali, hat a nihilista és tíz a rendszerellenes szélsőségességhez.
„Az adatbázisba való felvétel önmagában nem jelenti azt, hogy az illetőt elítélték vagy börtönben van. Minden érintett személy esetében egyéni kockázatelemzést készítünk, hogy meghatározzuk, milyen típusú nyomon követés szükséges. Ez biztonsági intézkedéseket foglalhat magában, de helyi partnereken keresztül nyújtott iránymutatást és megelőző támogatást is” – mondta az Euronewsnak a CUTA szóvivője.
A CUTA közlése szerint Belgium megközelítése azon az elven alapul, hogy a terrorizmus és a szélsőségesség „nem pusztán biztonsági kihívás, hanem társadalmi dimenziója is van”.
A fő probléma az, hogy nincs egységes európai kép
Más európai országok is működtetnek nemzeti megfigyelőrendszereket, ám az adataik közvetlenül nem hasonlíthatók össze és nem alkotnak közös rendszert.
Franciaország Európa egyik legátláthatóbb megfigyelését működteti azFSPRT-nkeresztül, amely több ezer olyan személyt tart nyilván, akiket a terrorizmushoz köthető erőszakos radikalizáció kockázatának tartanak. A francia hatóságok hangsúlyozzák, hogy a listára kerülés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető bűncselekményt követett el, vagy egy terrorszervezet tagja.
Az Európai Unión kívül az Egyesült Királyság közlése szerint az MI5 mintegy 43 ezer, terrorizmusgyanús ügyekhez kapcsolódó „érdeklődésre számot tartó személy” aktáját kezeli, beleértve az iszlamista és a szélsőjobboldali szélsőségességet. Ez a szám olyan magas, hogy kifejezetten megköveteli a mélységben is megszervezett figyeléseket.
Hollandia szintén rendszeresen közzétesz fenyegetés-értékeléseket, anélkül azonban, hogy nyilvánosságra hozná, hány személy áll megfigyelés alatt.
Biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezeket a számokat nem lehet összeadni, mivel eltérő kategóriákat mérnek: a tágabb szélsőséges közegektől kezdve az aktív hírszerzési vizsgálatokon át egészen azokig, akiket potenciális támadóként tartanak számon.
Europol: nincs központi nyilvántartás, de működik az információcsere
Az európai szintű statisztika hiánya felvetette a kérdést, hogy a közös adatbázis nélküli rendszer mennyiben befolyásolja a határokon átnyúló megfigyelést a feltételezett szélsőségesek esetében.
„Az Europol nem vezet statisztikát arról, hogy az Európai Unióban jelenleg hány ismert terrorista gyanúsított ellen folyik vizsgálat vagy áll megfigyelés alatt, mivel a tagállamok nem kötelesek ilyen adatokat megosztani velünk” – közölte az ügynökség szóvivője az Euronews-zal.
Az ügynökség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a központi szám hiánya nem jelenti azt, hogy ne léteznének információmegosztási mechanizmusok. „A terrorizmus elleni nyomozások mindenekelőtt nemzeti hatáskörbe tartoznak” – mondta a szóvivő. „Ha a vizsgálatok olyan személyeket érintenek, akiknél felmerül a határokon átnyúló összefüggés, a tagállamok megoszthatják az Europollal a releváns operatív információkat.”
Az Europol elemzi ezeket az információkat, segít feltárni a nyomozások közötti összefüggéseket, és előmozdítja a nemzeti hatóságok közötti együttműködést. „Az Europol feladata azonban nem az, hogy központi nyilvántartást vezessen a vizsgálat alatt álló személyekről, hanem hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak azokban az ügyekben, ahol nemzetközi együttműködésre van szükség” – közölte a rendőri ügynökség szóvivője.
Az ügynökség az EU Terrorism Situation and Trend Report (EU TE-SAT) jelentést jelölte meg a terrorfenyegetések nyomon követésére szolgáló, az uniós tagállamokat tömörítő blokkban a legfontosabb nyilvános forrásként.
A decentralizált rendszer azt jelenti, hogy az európai biztonsági szolgálatok nem egyetlen, uniós szintű figyelőlistára támaszkodnak azokról, akiket potenciális terrorfenyegetésnek tekintenek, hanem a nemzeti hírszerzési adatbázisokra és az ezekhez kapcsolódó információmegosztási mechanizmusokra. Ha ezek nincsenek kellően összehangolva és nem riasztják egymást, az növeli a sikeres terrorcselekmények esélyeit.