Újabb lépéssel kerül közelebb Magyarország az uniós pénzek megszerzéséhez: kedden a parlament elfogad két törvénycsomagot, amelyek a helyreállítási alap forrásainak lehívásához szükségesek. A hétfői záróvitán kizárólag tiszás képviselők szólaltak fel, a fideszesek kivonultak az ülésteremből.
Az országgyűlés alelnöke, Vitályos Eszter ezután még körbenézett egyszer a pulpitusról hétfő este hét órához közeledve, hátha valaki mégis meg akar szólalni, annak ellenére, hogy ezt nem jelezte előre. Mivel azonban senki nem jelentkezett, lezárta a vitát az uniós helyreállítási alap pénzeinek lehívásához szükséges két törvénycsomagról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vitát, ami igazából nem is volt vita, fideszes képviselőből ugyanis ekkor már csak egyetlen tartózkodott az ülésteremben: Vitályos Eszter, akinek levezető elnökként kellett ott ülnie. Párttársai és a KDNP-s képviselők már régen kivonultak, egészen pontosan azt követően, hogy az akkori levezető elnök, a tiszás Hallerné Nagy Anikó megvonta a szót a fideszes Hankó Balázstól. Az uniós pénzek feloldásához szükséges törvényekről szóló vita így mindössze abból állt, hogy néhány tiszás képviselő beszámolt róla, hogy mik a kormány céljai, és hogyan zajlott a törvényalkotási folyamat.
Pedig rengeteg pénzről van szó: csak a helyreállítási alapból (RRF) 10 milliárd euró érkezik majd be a magyar költségvetésbe, ha minden a tervek szerint megy. A szükséges jogszabályok elfogadása hosszú folyamat, a mostani csomagok ennek csak az egyik állomását jelentik, így is fontosak ahhoz, hogy végül Magyarország mind a 10 milliárd euróhoz hozzájusson.
Hiába azonban a jelentős összeg, az esetleges parlamenti vitának így sem lett volna komoly tétje: a kormány tervei már hetek óra ismertek, a kétharmados többség birtokában pedig Magyar Péter miniszterelnöknek semmi szüksége nincs arra, hogy engedményeket tegyen az ellenzéknek. A magyar parlament így ezen a hétfő estén pont ugyanúgy díszletként funkcionált, mint ahogyan az elmúlt 16 év fideszes kormányzása alatt – azzal megspékelve, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ezúttal egyetlen szereplőt sem küldött fel a színpadra.
Megújuló energia, hálózatfejlesztés, lakásfelújítás
A parlament által tárgyalt két csomagból az első azon energetikai, a második pedig azon adópolitikai intézkedésekről szólt, melyek meghozatala az előfeltétele annak, hogy az Európai Bizottság feloldja az RRF Magyarországnak járó forrásait. A csomagok együttesen számos törvényt módosítanak: például a villamosenergiáról szólót, a magyar építészetről szólót, a környezet védelmének általános szabályairól szólót, a bányászatról szólót és az energiahatékonyságról szólót is.
Ami az energetikát illeti, a kormánypárti képviselők fő üzenete az volt a parlamentben, hogy a módosítócsomagra igazából Magyarország fejlődése szempontjából van komoly szükség, és nem (csak) azért, hogy végre megkapjuk az uniós pénzeket. A kormány többek között fel akarja gyorsítani Magyarország zöld energiára való átállását, növelni akarja az ország áramtárolási kapacitását, meg akarja emelni a megújuló energiaforrások részarányát az energiamixben és támogatni akarja új geotermikus beruházások elindítását.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára, Porcher Áron az ülésteremben arról beszélt, hogy középtávon a magyar energiamixben a nukleáris energia részarányát 30-40 százalékra akarják csökkenteni, miközben a napenergia és a szélenergia arányát is 25-30 százalékra akarják emelni. A fennmaradó 10-20 százalékot a tervek szerint fosszilis energiával, geotermikus energiával és importtal akarják fedezni. Az import részarányának csökkenése azért is fontos, hogy az ország kevésbé függjön a külföldi beszállítóktól.
Az energetikai beruházásokra összességében közel 2 milliárd euró van elkülönítve az RRF-forrásokban. Az összegből jut majd hálózatfejlesztésre, okosmérők felszerelésére, illetve régi épületek korszerűsítésére és szigetelésére is. A pénzek lehívásával nagyon kell majd sietni, mert közeleg a határidő. Ennek megfelelően június elején 540 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra hirdetett meg pályázatokat a kormány az uniós forrásokhoz kapcsolódóan, mindössze 1 hónapos határidővel.
"Olyan előterjesztésről döntünk, amely túlmutat az egyes törvénymódosításokon. Arról határozunk, hogy Magyarország képes lesz-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely egyszerre biztosítja az energiaellátás biztonságát, támogatja a gazdasági növekedést, és megfelel a 21. század energetikai kihívásainak" - összegzett a parlamentben egy másik tiszás képviselő, Juhász Roland Csongor.
Százmilliárdokat fizet vissza az állam jogosulatlanul beszedett adók után
Az adószabályok változásai közül talán az a legfontosabb, hogy megszűnik a széndioxid-kvóta adója, amit a nagykibocsátók fizettek Magyarországon 2023 óta, és amit az Európai Unió Bírósága később jogellenesnek nyilvánított. Az érintett cégek az elmúlt években rengeteg pénzt fizettek be a költségvetésbe, és ezt most vissza akarják kapni: csak a MOL 126 milliárd forintot követel vissza az államtól.
A kormány eleget is tesz ennek a követelésnek: az adónemet visszamenőleges hatállyal megszüntetik, a beszedett pénzeket pedig kamatokkal együtt fizetik vissza, ami 280-300 milliárd forintba fog kerülni Trentin Balázs tiszás képviselő szerint.
"A Tisza-kormány célja, hogy Magyarország ismét kiszámítható és hiteles partner legyen az Európai Unióban. Ez a törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja: lezárjuk a felesleges jogvitákat, teljesítjük a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv vállalásait, egyszerűbbé és átláthatóbbá tesszük az adórendszert és biztosítjuk, hogy az országnak járó uniós források teljeskörűen hozzáférhetővé váljanak" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy a már amúgy is rossz állapotban lévő költségvetésnek nagyon nincs szüksége erre a jelentős pluszkiadásra.
A csomag az átláthatóság kedvéért megszüntet olyan adónemeket, amik nem hoztak számottevő bevételt a költségvetésnek. Ilyen például az ebrendészeti hozzájárulás vagy a bevándorlási különadó, amit elvileg a bevándorlást támogató hazai szervezeteknek kellett fizetniük. Szintén megszűnik a települési adó, egy olyan helyi adónem, amit csak elvétve alkalmaztak az önkormányzatok.
Bár a Fidesz képviselői nem mondták el a véleményüket a parlamentben a törvénycsomagokról, azt azért lehet tudni, hogy mi a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban: az, hogy a Tisza-kormány az EU minden követelését teljesíti, és valójában nem a magyar embereket, hanem a brüsszeli bürokratákat szolgálja. A konkrét intézkedésekkel kapcsolatban azonban nemcsak a záróvitán nem emeltek kifogást, hanem például az energetikai törvénycsomag bizottsági tárgyalásán sem, ahová szintén nem mentek el.
Az RRF-pénzek felszabadításához szükséges két törvénycsomagról kedden szavaz a magyar parlament.