Az EU legújabb oroszellenes szankciós csomagja 56 katonai-ipari célpontot, köztük drónprogramokat és hálózatokat érint, ami Ukrajnát és Európa jövőbeli biztonságát is segítheti.
Tucatnyi, a védelemmel összefüggő vállalatot és állampolgárt, akik a Kreml hadigépezetét tartják fenn, vett célba az Oroszországgal szemben elfogadott 21. szankciós csomag.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Több mint 50 hadiipari szereplőt vettünk fel, valamint a hosszú hatótávolságú orosz drónok gyártásában érintett kulcsfigurákat” – közölte csütörtökön az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas, amikor elfogadták az intézkedéseket.
„Oroszország csak akkor lesz hajlandó tárgyalni illegális háborúja befejezéséről és a civilek lemészárlásának leállításáról, ha erre nyomás nehezedik rá. A szankciók tovább növelik ezt a nyomást.”
Az új szankciós csomaggal az EU továbbra is a kettős felhasználású termékek és technológiák harmadik országbeli beszállítóit veszi célba, például Kínában és Indiában. Ezeket a technológiákat gyakran megtalálják orosz fegyverekben, például rakétákban, drónokban és harckocsikban.
Az uniós tisztviselők és szakértők figyelme azonban a csomag katonai részének két, viszonylag új elemére összpontosul.
Ide tartozik több mint 30 olyan listázás, amely a hosszú hatótávolságú Garpiya drónok teljes gyártási és ellátási hálózatát célozza, valamint az Oroszország által fejlesztett, a Starlink műholdrendszer riválisának szánt, Rassvet néven ismert rendszert.
Garpiya
Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint az ukrán civilekre és a polgári infrastruktúrára óriási nyomást gyakorolt az orosz bombázások sora a teljes körű invázió kezdete óta, különösen a hosszú hatótávolságú támadódronok miatt.
Miután májusban lejárt az Egyesült Államok által szorgalmazott háromnapos tűzszünet, Oroszország több mint 200 hosszú hatótávolságú drónt indított Ukrajna ellen, energetikai infrastruktúrát, lakóépületeket és még egy óvodát is találat ért.
Ezért a 21. szankciós csomag különös szigorral lép fel a hosszú hatótávolságú drónok gyártásával szemben – ám mint a magas rangú uniós tisztviselő elmagyarázta, az EU ezúttal „más megközelítést” alkalmazott.
„Amit tettünk, az az, hogy egyetlen kategóriára, a Garpiya típusú hosszú hatótávolságú drónokra összpontosítottunk, és gyakorlatilag feltérképeztük a teljes gyártási és ellátási hálózatukat” – mondta a tisztviselő. „Egyetlen csapással, több mint 30 listázással vesszük ma célba ezt a hálózatot.”
Az új csomagban szereplő uniós listázások 37 új, a Garpiya/Garpiya-A1 támadódron gyártásához közvetlenül kapcsolódó személyt és szervezetet érintenek.
Ide tartoznak azok a vállalatok is, amelyek robbanófejeket, rakétahajtóműveket, katapultokat és más, a hosszú hatótávolságú fegyverek bevetéséhez szükséges alkatrészeket gyártanak.
A Bruegel agytröszt vezető elemzője, Jacob Funk Kirkegaard az Euronewsnak elmondta, hogy bár üdvözli a legújabb szankciós csomag katonai dimenzióját, óvatos azzal kapcsolatban, mennyire lesz hatékony.
„Oroszországnak többféle hosszú hatótávolságú drónja van” – mondta. „Ez nem azt jelenti, hogy ez tévút lenne. Bőven megéri az erőfeszítést. De nem szabad úgy tennünk, mintha az, hogy a sok közül egyetlen, Oroszország által birtokolt vagy gyártott hosszú hatótávolságú drónt veszünk célba, önmagában érdemben csökkentené az Ukrajnára ma leselkedő stratégiai fenyegetést, vagy hosszabb távon a többi európai országét.”
Rassvet
A szankciós csomag olyan orosz vállalatokat is sújt, amelyek a haditechnika, az elektronika és a távközlés metszéspontjában tevékenykednek – és az Euronewsnak nyilatkozó magas rangú uniós tisztviselő arra utalt, hogy egy konkrét cég és műholdrendszer is célkeresztbe került.
„Különösen fontosnak tartok egy olyan rendszert, amelynek gyártása Oroszország Starlink-alternatívájaként zajlik, tehát az úgynevezett orosz Starlink-projekt is része ennek a csomagnak” – mondta.
Az alacsony Föld körüli pályán működő Rassvet műholdrendszert az orosz 1440-es Iroda nevű repülőgépipari vállalat fejleszti, és az orosz sajtó széles körben „Starlink-alternatívaként emlegeti, amelynek célja, hogy nagy sebességű internet-hozzáférést biztosítson az orosz felhasználóknak.
Tizenhat ilyen műholdat 2026 márciusában bocsátottak először Föld körüli pályára, azzal a céllal, hogy 2027-re 250, 2035-re pedig 900 műhold keringjen az űrben.
Kirkegaard elmondta, hogy amikor Oroszország korábban elveszítette a Starlinkhez való hozzáférést, például 2026 februárjában, annak „nagyon jelentős hatása volt a harctéri teljesítményükre”.
„Ha megakadályozzuk, hogy Oroszország hosszabb távon képessé váljon egy Starlink-alternatíva kiépítésére, az nyilvánvalóan kiemelten fontos feladat” – mondta, hozzátéve, hogy az EU által a Rassvet ellen hozott döntés gyengítheti Oroszország harctéri képességeit Ukrajnában, és hosszabb távon csökkentheti azt a képességét is, hogy katonai fenyegetést jelentsen az EU-ra.
„Miközben az EU, tágabban Európa egy olyan világra készül, amelyben hosszú távon önállóan kell elrettentenünk Oroszországot, döntő fontosságú saját biztonságunk szempontjából, hogy a következő három, négy, tíz évben megfosszuk Oroszországot bizonyos katonai képességeitől.”
Ukrajna támogatásáról általánosságban szólva Kirkegaard szerint a Garpiya drónok és a Rassvet műholdak célba vétele hatékony lépés. A harctéren azonban jobban erősíti Ukrajnát, ha a kormányok finanszírozzák az ország hosszú hatótávolságú drón-, ballisztikus rakéta- és cirkálórakéta-programjait, amelyeknek fő szószólói általában a holland, a német és az északi országok.