Szerbia elakadt uniós csatlakozási folyamata könnyen összefonódhat Ukrajnáéval, mivel a Nyugat-Balkán-barát államok a földrajzi egyensúlyt és az egyenlő elbánást igyekeznek fenntartani.
Az elmúlt időszakban Ukrajna lassan haladt előre az uniós tagság felé vezető úton, a hat tárgyalási klaszter közül kettőt megnyitott, miközben továbbra is ellenállásba ütközik a folyamat felgyorsításával szemben. Most egy újabb bonyolító tényezővel kell szembenéznie, mégpedig Szerbiával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrajna előrehaladása további tárgyalási szakaszok megnyitásában csak azt követően vált lehetővé, hogy Orbán Viktor áprilisban súlyos választási vereséget szenvedett. Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter kezdeményezte a kétoldalú vitás kérdések rendezését Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete kapcsán, és hozzájárult a jogállamisággal és a külpolitikával foglalkozó klaszterek megnyitásához.
Ugyanakkor Budapest ellenállt annak a nyomásnak, hogy egyszerre mind a hat klasztert megnyissák, és a lépésről lépésre haladó megközelítést részesítette előnyben. Több vélemény szerint azért, hogy a kérdést a hazai közvélemény számára könnyebben emészthetővé tegye az Orbán-korszak keményedő ukránellenes propagandája után.
Kijev csatlakozási folyamatának előrehaladását azonban egyre nagyobb nyomás alá helyezik azok az uniós tagállamok, amelyek a Nyugat-Balkán bővítésének felgyorsítását, és különösen Szerbia felvételét sürgetik. „Vékony a határ aközött, hogy azt mondjuk: minden tagjelölt országgal egyenlően kell bánni, illetve aközött, hogy elkezdjük egymáshoz kötni az előrehaladást az egyik és a másik földrajzi térségben” – mondta egy uniós diplomata az Euronewsnak.
A hónap elején az Európai Bizottság ismét javaslatot tett a 3. klaszter megnyitására Szerbiával. Belgrád csatlakozási folyamata 2021 decembere óta holtpontra jutott, és nyolc tagállam továbbra is ellenezte a folytatást. Nézetük szerint Szerbia jogállamisági teljesítménye elmarad az uniós normáktól, és az ország alig igazodott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, miközben Moszkvával fenntartja kétértelmű viszonyát.
Ezzel szemben a Bizottság – Franciaország, Spanyolország és az úgynevezett »Nyugat-Balkán barátai« nyomására – azzal érvel, hogy Szerbia számos reformterületen már jelentős előrelépést tett, ami indokolja csatlakozási kérelmének további tárgyalását.
A Nyugat-Balkán barátai közé Olaszország, Görögország, Szlovákia, Ausztria, Csehország, Horvátország és Szlovénia tartozik. A régió más részein elért előrehaladás az uniós tagság felé – Montenegrót és Albániát a blokk következő lehetséges tagjainak tartják – nyomást gyakorol a szerb kormányra, hogy megmagyarázza a lakosságnak, miért tűnik úgy, hogy Szerbia csatlakozási folyamata holtpontra jutott.
Ugyanakkor Szerbiát általánosan a térség legbefolyásosabb országának tartják, mivel messze a legnépesebb állam és a legnagyobb gazdaság.
Időközben a Nyugat-Balkán barátai közül a legtöbben – Horvátország kivételével – azt állítják, hogy a geopolitikai megfontolások kettős mércét eredményeznek Szerbia és Ukrajna között. „Aggodalomra ad okot, hogy a Nyugat-Balkán barátai összekapcsolhatják Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát Szerbia 3. klaszterének megnyitásával” – mondta egy második diplomata. „Ha az egyik fronton előrelépés történik, az nyomást gyakorol arra, hogy a másik fronton is mozduljanak a dolgok.”
A tagállamok széles körben egyetértenek abban, hogy a bővítés akkor működik a legjobban, ha a politika háttérbe húzódik, és teret enged a technikai munka folyamatának, tudván, hogy minél több ügyet kötnek össze egymással, annál bonyolultabbá válik a kép.
Korábban úgy tűnt, hogy Orbán kormánya kapcsolatot von Szerbia és Ukrajna között, ám az ukrán csatlakozás kérdése ideológiailag annyira terhelt volt, hogy nem kerülhetett sor valódi alkura. Most, hogy Budapest álláspontja változik, ez az összekapcsolás ismét napirendre kerülhet. „A Bizottság azt mondja, hogy tiszteletben kell tartani a földrajzi egyensúlyt, de Szerbia nem könnyíti meg a dolgunkat” – mondta egy másik diplomata az Euronewsnak, hozzátéve, hogy még mindig van remény a 3. klaszter őszi megnyitására.
Eddig ez az összekapcsolás nem valósult meg. Ahogy azonban erősödik a nyomás, hogy az év végéig Ukrajna és Moldova számára valamennyi tárgyalási klasztert megnyissák, egyre hangosabbá válhatnak azok a hangok, amelyek az egyenlő bánásmódot és a földrajzi egyensúlyt követelik Szerbia javára.