VÉLEMÉNYCIKK: „A berlini Christopher Street Day elleni, feltehetően iszlamista merénylet a szabad nyugati társadalom elleni támadás” – véli Rene Powilleit, a CDU képviselője, a „Lesben und Schwulen in der Union” berlini vezetője.
"Ami fővárosunk szívében az öröm, a szabadság és a szeretet napjaként indult, estére felfoghatatlan tragédiává változott" - kezdi sorait a magára a CDU/CSU-n belüli, a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok érdekeit képviselő szervezetként tekintő Lesben und Schwulen in der Uniont (LSU) képviselő Rene Powilleit.
Több százezren ünnepeltek a berlini Christopher Street Day-en - így hívják a Németországban és Svájcban június és augusztus között megrendezett éves Pride-rendezvényt -, mígnem egy fehér transzporter a tömegbe nem hajtott a Tiergartenben. Egy nő életét vesztette, sokan súlyosan megsérültek - többek álllapota válságos.
„Nincs meghátrálás: »A szeretetünk erősebb minden gyűlöletnél!«”
A hangulat egy pillanatról a másikra felszabadult jókedvből mély gyászba, sokkba és félelembe csapott át. A leszbikus, meleg, biszexuális, transz és queer közösség számára alapvető bizonyosság rendült meg: a nyilvános tér, amelynek védelmet kellene nyújtania, halálos veszéllyé vált.
A berlini queer életet már régóta nyomás alatt tartják a szélsőségesek és az iszlamisták, ám ez a merénylet egy új, iszonyatos dimenziót jelent. Sokakban felmerül a fájdalmas kérdés: lehet-e még ebben a városban felszabadultan kiállni jogokért és identitásáért? A válasz soha nem lehet a meghátrálás, de a félelem kézzelfogható, a biztonságérzet mélyen megrendült. Egyvalami azonban mégis, továbbra is érvényes: a szeretetünk erősebb minden gyűlöletnél.
Az iszlamizmus bírálatát összekeverik az iszlámellenességgel
A figyelmeztető jelek már régóta jelen voltak. 2021-ben Drezdában egy iszlamista megtámadott egy meleg párt, egy embert megölt. Évek óta tanúi vagyunk a lopakodó radikalizálódásnak, az erősödő, queer-ellenes uszításnak, amelyet nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista körök is táplálnak.
Aki elfordítja a tekintetét ezektől az ideológiai gócpontoktól, gondatlanul és felelőtlenül cselekszik. Nem magányos elkövetőkről van szó, hanem egy olyan közegről, amelyben a radikális ideológiák burjánzanak, és célzottan támadják a nyitott társadalmakat. Az iszlamizmus bírálatát gyakran összetévesztik az iszlámellenességgel.
Végre őszinte vitákat kell folytatnunk. A demokrácia bizony olykor teher is. Itt és most van szükség egyértelmű állásfoglalásra. A saját queer közösség soraiból is.
A politikai iszlám: fenyegetés a nyugati, liberális és szabad együttélésre
A fájdalom és az áldozato, valamint hozzátartozóik iránti mély együttérzés után a törvény teljes szigorával kell eljárni. A válaszunk nem maradhat puszta, következmények nélküli megrendült retorika. Aki a szabadságjogokra épülő demokratikus alaprendünk védelmét arra használja, hogy félelmet és rettegést keltsen, az elveszti e védelemhez való jogát. A jogállamnak minden eszközével fel kell lépnie: vizsgálnia kell az esetleges következményeket a beilleszkedési és tartózkodási státuszra nézve, a veszélyes személyeket pedig maradéktalanul ellenőriznie, és szükség esetén ki is toloncolnia.
Szembe kell néznünk a valósággal: a politikai iszlám a nyugati, liberális és szabad együttélésünk egyik legnagyobb fenyegetését jelenti. Őszinte és kemény vitára van szükség erről az ideológiáról, valamint a Németországban működő iszlamista struktúrákkal szembeni minden naivitásnak és támogatásnak véget kell vetni.
Berlin a szabadság városa volt, és az is marad. A szabadság azonban nem magától értetődő, meg kell védeni. Védelmezni kell mindenkivel szemben, aki el akarja pusztítani.