Az Egyesült Királyság új kormányfője, Andy Burnham első kabinetülésén közölte minisztereivel, hogy napokon belül ismerteti terveit, és megmagyarázza, kormánya miből finanszírozza az esetleges adócsökkentéseket.
Andy Burnham brit miniszterelnökként tartotta meg első kabinetülését: első teljes hivatali napján egy, a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomást enyhíteni hivatott energiaadó‑csökkentést jelentett be, és bemutatta átalakított kabinetjét, amely egyértelmű irányváltást jelez a Munkáspárt politikájában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új kormányfő bejelentette, hogy október 1-jétől eltörlik az általános forgalmi adót (áfa) a lakossági villanyszámlákon, ami egy átlagos háztartásnak évente mintegy 45 fontot (52,73 eurót) takarít meg. Az intézkedés az AFP szerint a folyó pénzügyi évben nagyjából 850 millió fontba (996 millió euróba) kerül majd az államnak.
„Azonnali lépéseket teszünk, hogy csökkentsük az energiaszámlákra rakódó adókat, több pénz maradjon az emberek zsebében, és visszahozzuk a reményt” – mondta Burnham.
A kormány közlése szerint az adócsökkentést a korábbi kabinet által javasolt digitális személyazonosító‑rendszer elvetéséből finanszírozzák; számításaik szerint ez a program 1,8 milliárd fontjába került volna az adófizetőknek.
Darren Jones, Keir Starmer egykori tanácsadója azonban vitatta ezt az állítást, mondván, hogy a digitális azonosítóprogramnak nem volt biztosított forrása, ezért felszólította a minisztereket, hogy az őszi költségvetésben magyarázzák el, miként kívánják pótolni a kieső adóbevételt.
Kormányátalakítás
Burnham hétfőn, miután egyes munkáspárti képviselők lázadása nyomán a párt élére került és Starmer helyébe lépett, máris összehívta a minisztereket az első kormányülésre a Downing Streeten.
Bár megígérte, hogy véget vet a párton belüli megosztottságnak, első lépései egyikeként menesztette a Starmerhez szorosan kötődő miniszterek egy részét, és olyan szövetségeseit léptette elő, akik osztják politikai programját.
A legfeltűnőbb kinevezések között két olyan miniszter is volt, aki még Starmer idején mondott le. Közéjük tartozik John Healey volt védelmi miniszter, aki most pénzügyminiszterként tér vissza a kormányba, a tisztségben Rachel Reevest váltva. A korábbi egészségügyi miniszter, Wes Streeting a védelmi tárca élére került, miután feladta saját vezetői ambícióit és Burnham mellé állt, míg a volt energiaügyi minisztert, Ed Milibandet külügyminiszternek nevezték ki.
Shabana Mahmood megtartotta belügyminiszteri pozícióját, amelyben a kormány migrációs politikájáért felel, Angela Rayner pedig lakásügyi miniszterként tért vissza a kabinetbe, miután korábban lemondott, amiért egy ingatlanvásárlás után nem fizette meg a megfelelő adót, és ezzel megsértette a miniszteri magatartási kódexet.
Burnham ígéretet tett arra, hogy fellép a megélhetési válság ellen, megvizsgálja a bérleti díjak és a buszjegyárak korlátozásának lehetőségét, valamint egy tízéves tervet dolgoz ki, amely Nagy‑Britannia újraiparosítására, az állami lakásállomány bővítésére és a Londonból a régiókba kerülő hatáskörök növelésére összpontosít.
Az új miniszterelnök telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnökkel is, miközben arra készül, hogy a következő, legkésőbb 2029-re esedékes parlamenti választás előtt lassuló gazdasági növekedéssel, magas hitelköltségekkel és a migrációval kapcsolatos tartós nyomással nézzen szembe.